Eger–Putnok-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2020. november 6., 17:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Eger–Putnok-vasútvonal
Személyvonat Szarvaskő állomáson
Személyvonat Szarvaskő állomáson
Az Eger–Putnok-vasútvonal útvonala
Vonalszám:87
Vonal:87
Hossz:68 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger–Putnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Eger
87a-s vonal Füzesabony felé
Eger-Tihamér mh.
4 Egervár mh.
8 Eger-Felnémet - (Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút)
iparvágány a Berva Rt. és a OMYA-bánya felé
11 Almár mh.
16 Szarvaskő mh.
Alsó-Szarvaskői alagút
Felső-Szarvaskői alagút
19 Tardosi Kőbányák mh.
22 Mónosbél
Mikófalva mh. (nyomvonal-
korrekció miatt megszűnt)
25 Bélapátfalva
26 Bélapátfalvi Cementgyár mh.
31 Szilvásvárad-Szalajkavölgy mh.
34 Szilvásvárad mrh.
39 Nagyvisnyó-Dédes mh.
43 Nekézseny mh.
46 Csokvaomány mh.
48 Sáta mh.
Ladány-völgyi alagút
56 Kiskapud mh.
60 Királd mrh.
60 Sajómercse mh.
Sajó folyó
92 Miskolc felé
69 Putnok
92 Bánréve felé
A szilvásváradi közúti aluljáró a 2508-as közút-on

Az Eger–Putnok-vasútvonal a MÁV 87-es számú vonala. Magyarország egyik legromantikusabb hegyvidéki vasútja, alagutakkal, völgyhidakkal, szűk, kis íves szerpentinekkel. Teljes hossza 68 km. Egyvágányú, Eger-Felnémet vasútállomásig villamosított.

A vasútvonalon Szilvásvárad és Putnok között a személyszállítás 2009. december 13-ától, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[1]

Története

Felépítés

A Bükk-vidék nyugati részén haladó vasútvonal építését 1906-ban kezdte megszervezni Wessely Károly szilvásváradi erdőbirtokos és Serényi László gróf, putnoki nagybirtokos. A vonalat 1908. november 12-én adták át a forgalomnak, és évtizedeken keresztül mint önálló helyiérdekű vasút működött. Építésekor el kellett bontani az egri vár egy részét. A vonalon három alagút épült: Szarvaskőnél felső alagút 157, az alsó 76 méter, a sátai Ladány-völgyi alagút 190 méter hosszú.[2]

A vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak adták.

A Bélapátfalvi Cementgyár kiszolgálására iparvágányt építettek.

194749 között felújították a pályát, hogy lehetővé tegyék nagyobb tömegű tehervonatok közlekedését. Az addigi, HÉV-szabványú "i" síneket (23,6 kg/m) 24 méter hosszú "c" rendszerűekre (34,5 kg/m) cserélték, valamint lágyvasbetétes "B" jelű betonaljakat építettek be. Ezt a vonal mentén található szénbányák és az ország újjáépítésében kiemelt szerepet kapott Bélapátfalvi cementgyár szállítási igényeinek növekedése indokolta.

Leépítés

1967-ben a Szalajka-völgyi turistaforgalomra átalakított kisvasutat és az akkor még Felnémetnél kapcsolódó felsőtárkányi erdei vasutat kivéve a keskenynyomtávú vasutak megszűntek a vonal környékén.

1982-ben Bélapátfalva és Mónosbél között új, rövidebb nyomvonalra helyezték át a vonalat. Az átépítéssel megszűnt Mikófalva vasúti kapcsolata. 1985-ben Eger-Felnémetig villamosították a vonalat. 1986-ban szűnt meg Eger-Tihamér megállóhely. Ebben az időben merült fel a rossz elhelyezkedésű egri fejállomás személyforgalmának áthelyezése az Eger-Felnémeti állomásra. Azonban ez terv szintjén maradt.[3]

A rendszerváltást követően bezárták a régió két legjelentősebb üzemét, a királdi szénbányát és a Bélapátfalvi Cementgyárat. Ez a vasút forgalmára is kihatott, a teherforgalom a korábbi töredékére csökkent. A vonalon jelenleg egy iparvágány üzemel, a villamosított Eger-Felnémet állomástól az OMYA kőbányájába naponta többször is megy kiszolgálómenet. Szórványosan Bélapátfalvának és Szilvásváradnak is van teherforgalma, főleg faárut adnak föl.

1994-ben megszűntek a közvetlen Eger–Putnok-járatok. Ezután Szilvásváradon át kellett szállni a csatlakozó személyvonatra.

2006 júniusában tervek születtek 28 vasúti mellékvonal bezárásáról, melyben a Szilvásvárad–Putnok szakasz is benne volt. Ez a terv nem valósult meg – 28-ból 14 vonal forgalma szűnt meg –, de egy évvel később új tervek születtek 38 mellékvonal bezárásáról. A 38-as lista idővel 12 vonalra szűkült (ebben továbbra is benne volt a Szilvásvárad–Putnok szakasz), amelyeket 2008. március 1-jei, majd május 31-ei dátummal terveztek bezárni. Ez a vonalbezárás sem valósult meg. 2008. május 27-étől viszont 10 km/h-s lassújelet vezettek be Kiskapud és Putnok között 8 km hosszan, amellyel a vonatok menetideje jelentősen hosszabbodott, a csatlakozások elvesztek. 2008. szeptember 27-étől megszüntették a sebességkorlátozást, így visszaállt a régi menetrend és a menetidő, és ismét voltak csatlakozások.

2009. december 12-én a vonal felső, Szilvásvárad–Putnok szakaszán megszűnt a személyforgalom. A pálya 2010 júniusában földcsuszamlásban megrongálódott, emiatt a mai napig járhatatlan.[4] A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ígéretet tett a vonal helyreállítására, és a személyforgalom újraindítására. A személyszállítás a 2010/2011-es tanév kezdetére a korábbi ígéretek ellenére nem indult el. 2010 szeptemberében ugyan elkezdték a pálya helyreállítását,[5] azonban egy újabb földcsuszamlás után felhagytak vele, mivel túl költséges lett volna a mozgó töltés stabilizálása.

Forgalom

Utasforgalom

Az Eger–Szilvásvárad-vasútvonalat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok).[6]

Év Utasszám Változás
2018[6] 27 000

Jegyzetek

További információk