Kány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 14:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Kány
Falurészlet a görögkatolikus templommal
Falurészlet a görögkatolikus templommal
Kány címere
Kány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállásközség
PolgármesterVaszily Szilárd (független)[1]
Irányítószám3821
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség55 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség4,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,21 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 30′ 43″, k. h. 21° 00′ 49″
Kány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kány
Kány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban; törpefalu.

Fekvése

A Tornai-dombságot alkotó lankák-dombhátak ölelésében húzódik meg, közel a szlovák határhoz. A legközelebbi határon inneni település Büttös, a legközelebbi város, Encs távolsága pedig körülbelül 30 kilométer. Külterületén végighúzódik a csereháti tájegység egyik legfontosabb útjának számító 2624-es út, de maga a település zsákfalunak tekinthető, hiszen központja csak az előbbi útból kiágazó 26 127-es számú mellékúton érhető el.

Története

Kány nevét 1319-ben említette először oklevél Kaan, majd 1332-ben Kan írásmóddal, mint Buzita tartozékát.

1319-ben Cordus (dictus) Miklós fia János birtoka volt, és az oklevelek szerint Aba nemzetséghez tartozó Morhardus fia Mihály és társai ekkor lemondtak a birtokra vonatkozó jogaikról.

1333-ban a pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 3 garas pápai tizedet fizetett. Az 1427-es portaösszeírásnál még csak két adózó jobbágyporta volt feltüntetve. Később, a 15. században a Kardos és Radványi család birtoka volt, 1470 körül Mátyás király hűtlenség miatt vette el tőlük és Magyar Balázsnak és Kelemennek, testvérének adományozta. A falu egyes részei ebben az időben Kinizsi-birtokok is voltak. 1486-ban ők adták tovább Thurzo Teofilnak. A falut ezek után huszita lázadók szállták meg, de Mátyás király megfékezte őket. 1599-ben Kovács János volt a tulajdonosa, aztán Máriasy és Kun családoké lett a falu. A 18. század elején a Szirmai család tulajdonát képezte. Ők kezdték betelepíteni a ruszinokat.

Kányban kb. 200 hívő volt 1882-ben, 1903-ban már csak kb. 180, ma körülbelül 70-en lakják.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Drotár Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Vaszily György (független)[4]
  • 1998–2002: Vaszily György (független)[5]
  • 2002–2006: Vaszily György (független)[6]
  • 2006–2010: Vaszily Szilárd (független)[7]
  • 2010–2014: Vaszily Szilárd (független)[8]
  • 2014–2019: Vaszily Szilárd (független)[9]
  • 2019-től: Vaszily Szilárd (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
52
45
47
30
54
55
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak mondta magát. A vallási megoszlás a következő volt: görög katolikus 87,5%, római katolikus 6,3%, református 6,3%.[11]

Nevezetességek

  • A Cserehát legszebb ikonosztázionnal rendelkező görögkatolikus temploma. Nemcsak egy, hanem több falunak épült 1797 körül, barokk stílusban: ebbe a templomba jártak a környék hívei, Buzitáról, Perecséről és Restéről is. A háborúk nem okoztak kárt az épületben. 1988-ban felújították a parókiát, majd 1991-ben a templomtetőt is sikerült felújítani.
  • Megtekintésre érdemes a hagyományos településszerkezet.
  • Néhány szép, műemléki védelem alatt álló parasztház a községben.

Érdekesség

Kány egyike annak a három magyar településnek, ahol 2002 és 2006 között egyetlen bűnügy sem történt.[12]

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  5. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  6. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Kány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  11. ↑ Kány Helységnévtár
  12. ↑ Virágtipró ló bosszantotta a bűnt csak hírből ismerő falut
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kány&oldid=23569355”