Antigua és Barbuda
| Antigua és Barbuda | |||
| Antigua and Barbuda | |||
| |||
| Nemzeti mottó: Each Endeavouring, All Achieving Nemzeti himnusz: Fair Antigua, We Salute Thee | |||
 | |||
| Fővárosa | St. John's | ||
 é. sz. 17° 07′, ny. h. 61° 51′Koordináták: é. sz. 17° 07′, ny. h. 61° 51′ | |||
| Legnagyobb város | St. John’s | ||
| Államforma | Alkotmányos monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Uralkodó | III. Károly, Antigua és Barbuda királya | ||
| Kormányzó | Rodney Williams | ||
| Miniszterelnök | Gaston Browne | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Beszélt nyelvek | kreol | ||
| Függetlenség | 1981. november 1., az Egyesült Királyságtól | ||
| Tagság | Lista | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 101 489 fő (2023)[1] | ||
| Rangsorban | 207 | ||
| Népsűrűség | 184 fő/km² | ||
| GDP | 2006-ban | ||
| Összes | 962 millió USD (161) PPP: 750 millió USD | ||
| Egy főre jutó | 11 685 USD (46) PPP: 13 909 USD | ||
| HDI (2004-ben) | 0,808 (59) – magas | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 442 km² | ||
| Rangsorban | 180 | ||
| Víz | Elhanyagolható% | ||
| Időzóna | AST (UTC-4) ADT (UTC-3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Kelet-karibi dollár (XCD) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | AG | ||
| Hívószám | 1-268 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .ag | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antigua és Barbuda témájú médiaállományokat. | |||
 | |||
Antigua és Barbuda (angolul Antigua and Barbuda) parányi, független közép-amerikai szigetország a Szélcsendes-szigetek középső részén, az Atlanti-óceán és a Karib-tenger találkozásánál. Nevét a két fő szigetről kapta.
Antiguát Kolumbusz Kristóf fedezte fel és nevezte el, északi része erősen feldarabolt mészkőtábla, déli része egy lepusztult vulkán maradványa. Barbuda Antiguától északra fekszik, sík felszínét korallmészkő alkotja. Redonda a legkisebb a jelentősebb szigetek közül és ez nem lakott, 300 méterig emelkedő sziklái vulkanikus eredetűek.
Délre tőle Guadeloupe, délnyugatra Montserrat, nyugatra Saint Kitts és Nevis, északnyugatra pedig Saint-Barthélemy található.
Antigua és Barbuda a Brit Nemzetközösség, a Karib-tengeri Közösség (röviden CARICOM) és a Kelet-karibi Államok Szervezetének (röviden OECS) tagja.
Földrajz[szerkesztés]
Az ország számos szigetből és korallzátonyból áll, a legnagyobb és legnépesebb közülük Antigua (legnagyobb városa Saint John's), a második legnagyobb pedig a tőle északra lévő Barbuda (legnagyobb városa Codrington). A szigetek laposak, a legmagasabb pont a 402 m magas Boggy Peak. A magasabb területeket vulkáni tevékenység hozta létre.
Az erdőirtások miatt az esővíz nem raktározódik el a talajban, így az ország édesvíztartalékai korlátozottak.
Domborzat[szerkesztés]
Vízrajz[szerkesztés]
Éghajlat[szerkesztés]
A trópusi övben fekvő országban a hőmérséklet nagyjából egész évben állandó. Júliustól októberig hurrikánok és trópusi viharok pusztítanak, néha aszályos időszak is előfordul.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Nelson's Dockyard National Park: Egy régi angol haditengerészeti támaszpont és környéke. Látható itt Cook kapitány 'Endeavour' nevű hajójának másolata.
Történelem[szerkesztés]
Kerámiát nem ismerő indiánok voltak Antigua és Barbuda első lakói i. e. 2400 körül. Később arawak és karib indiánok népesítették be a szigeteket. Antigua szigetét Wadadli néven nevezték a bennszülöttek és ma ugyanígy hívják a helybeliek. Kolumbusz Kristóf második útján 1493-ban partra szállt itt és a szigetet Santa Maria de la Antigua-nak nevezte egy sevillai templom után. A spanyolok nehezen tudták egymástól megkülönböztetni a bennszülöttek különböző csoportjait, így keveset tudni akkori állapotukról és egymáshoz való viszonyukról. Annyi bizonyos, hogy nem volt béke közöttük.
A spanyolok korai települését angol uralom váltotta fel 1632-ben, 1666-ban egy francia közjátékkal. Az Antigua cukornád-ültetvényein folyó rabszolgatartást 1834-ben tiltották be. Ez után a munkáskezek hiánya miatt az ültetvények tönkrementek.[2]
1940-ben Nagy-Britannia Antigua egy részét 99 évre bérbe adta az Amerikai Egyesült Államoknak, katonai támaszpont céljára. 1967-től Nagy-Britannia társult állama volt. A függetlenséget 1981. november 1-jén mondták ki; az állam ugyanekkor csatlakozott a Nemzetközösséghez. 1983-ban az Amerikai Egyesült Államok oldalán részt vett Grenada megszállásában. 1995-ben menekülteket fogadott be Montserratról az ottani tűzhányókitörés után.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Antigua és Barbuda államformája szövetségi alkotmányos monarchia, perszonálunióban Nagy-Britanniával, demokratikus kormányzással és választott parlamenttel, ahol a miniszterelnök a kormányfő, és a többpártrendszer vezetője.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
A főkormányzót (Governor-General) az uralkodó, III. Károly király nevezi ki. A végrehajtói hatalom a mindenkori kormány kezében van, a törvényhozói hatalommal a kétkamrás parlament rendelkezik. Az ország parlamentje a Szenátusból (tizenhét tagját a kormányzó nevezi ki) és a Képviselőházból (tizenhét tagját ötévente megrendezett választásokon választják meg) áll. A 2004. március 23-án tartott választásokon az Antiguai Munkáspárt három, az Egyesült Haladó Párt pedig tizenhárom mandátumot nyert. A következő választásokat 2009-ben tartották.
Politikai pártok[szerkesztés]
1949-től az Antiguai Munkáspárt volt hatalmon, ám a 2004-es választásokat az elvesztette a Karib-térségben leghosszabb ideig kormányon lévő választott párt. Az előző miniszterelnök, Lester Bird, 1994-óta volt a kormányfő, amikor is apját, Vere Birdet követte a hatalmon. Az idősebb Bird 1981 és 1994 között volt miniszterelnök, és a függetlenség előtt Antigua főminisztere volt 1960-tól 1971-ig, majd 1976-tól ismételten.
Barbuda szigetének 1989 óta saját pártja van, a Barbudai Népi Mozgalom (Barbuda People's Movement), amely a sziget elszakadásáért küzd.[3] A barbudai függetlenség ügyét legutóbb 2020-ban tárgyalta a parlament.
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
Antigua szigete hat községi körzetre van osztva, Barbuda és a lakatlan Redonda függő területek. Ezek:
 |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
A Királyi Angua és Barbuda-i Védelmi Erők 287 főből áll, akik közül 200 12–18 év közötti fiatal alkotja a Kadét Egységet. Antiguának ezen felül nem kell több
Népesség[szerkesztés]
Népességének változása[szerkesztés]
| Lakosok száma | 54 681 | 62 002 | 67 972 | 70 301 | 63 484 | 64 868 | 77 648 | 84 397 | 89 985 | 101 489 |
| 1960 | 1967 | 1973 | 1980 | 1987 | 1993 | 2000 | 2007 | 2013 | 2023 |
Etnikumok[szerkesztés]
Etnikai megoszlás: 78% fekete, 19% mulatt, 2% libanoni, szíriai, zsidó, 1% karib indián és fehér.[forrás?]
A lakosság többsége afrikai, vagy afroeurópai származású. Az országban él egy portugál valamint kevert afrikai és portugál kisebbség, mivel a Karib-térségbe a rabszolgaság megszüntetése után Portugáliából hoztak szolgákat.
A lakosság többi része brit és ír, keleti keresztény arab (főként libanoni és palesztin és szíriai) származású. Antigua és Barbudán él egy zsidó kisebbség is.
Az országból származó lakosok egyre növekvő számban élnek külföldön, főleg az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és Nagy-Britanniában.
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Vallási megoszlás[szerkesztés]
2015-ös adatok alapján a lakosság 75%-a keresztény, ennek zöme protestáns.[4] Főbb vallási csoportok: anglikán, úri testvérek, metodista, adventista, egyéb protestáns, római katolikus, rasztafariánus, Jehova tanúi, egyéb.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
A szigetország gazdasága a szolgáltatásokon alapszik, amelyben a turizmus adja az állások és a bevételek legnagyobb részét, és amely a bruttó hazai termék több mint felét teszi ki. A kegyetlen hurrikánok sorozata 1995-óta az infrastruktúra jelentős részét elpusztította és nagy mértékben csökkentette az országba érkező turisták számát. A még csak kezdetleges pénzügyi szektor fejlődése rohamosan lelassult 1999-ben, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság szankciókat vezetett be Antigua és Barbudával szemben. Ezt azután tették, miután felbomlott az irányításuk a pénzmosás felett. A kormány erőfeszítéseket tett a külföldi követelések teljesítésére annak érdekében, hogy a szankciókat az állam ellen felfüggesszék. Az ország turista- és adóparadicsom.
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Az ország mezőgazdasági termelése főként a belföldi igények kielégítésére rendeződött be. Ezt a szektort korlátozza a víz és a munkaerő hiánya, aminek következtében a fejlesztések inkább a turizmusba és az építészetbe irányul. A kézművesipar magába foglalja az ágyneműk, a kézzel készített műtárgyak és az elektronikai alkatrészek gyártását. A gazdasági növekedés mértéke továbbra is a fejlett országok jövedelmeinek növekedésétől függ, főleg az Egyesült Államokétól, mivel a turisták több mint egyharmada innen érkezik. 2005-ben az összesített gazdasági növekedés 2,5% volt. Az infláció 2000-ben 0%-ra csökkent az 1995 és 1999 közötti 2%-ról. A munkanélküliség 2001-ben 11%-os volt. A bevételek nagysága 2000-ben 123,7 millió amerikai dollár, a kiadások mértéke 145,9 millió USD volt. A költségvetési hiány 1999-ben 231 millió USD-re rúgott.
Ipar[szerkesztés]
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: nyersolaj, olajtermékek, kézművesipari termékek, gépek és berendezések, élelmiszer és élőállat.
- Importtermékek: műszaki és közlekedési berendezések, járművek és alkatrészek, vegyipari termékek.
Közlekedés[szerkesztés]
Az országban nincs vasút. Egy keskeny nyomtávú 77-es vonal van, amely a cukornádat szállítja.
Az utak hossza 1165 km, azonban ebből csak 384 km aszfaltozott.[5] Az országban egy buszvonal van, amelynek 15000 gépjárműve van.[6]
A nemzetközi reptér (Vere C. Bird International Airport ANU) Antigua sziget északnyugati részén van, Saint John's-tól 8 kilométerre. Ez a reptér a második világháborúban amerikai támaszpont volt. A kifutópálya 2744 méter hosszú. Ezen kívül még két reptér van.
Kikötők száma: 1
Telekommunikáció[szerkesztés]
| Hívójel prefix | V2 |
| ITU zóna | 11 |
| CQ zóna | 8 |
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
A szigetország nemzeti étele a fungie, amely kukoricalisztből készül és hasonlít az olasz polentá-hoz (főtt kukoricadara).[7]
A szigetek híres az édességeiről, úgy mint a cukrozott pogácsa, a tejkaramella, a pörkölt tamarindusz vagy a földimogyorós grillázs.
Bár az antiguai és barbudai fogások zöme őshonos specialitás, de az utóbbi időben számos jamaicai és trinidadi étel is elterjedt. A reggeli rendszerint sózott halból, padlizsánból, tojásból és a salátából áll. Ebédre keményítőalapú tésztát, rizst és egyéb tésztaféléket szeretnek enni, ugyanakkor sok zöldséget vagy pedig salátát fogyasztanak. Az előételeket gyakran képezi hal, csirke, sertés vagy marha. Köretnek piteszerű tészta vagy kagylós burgonya kerül az asztalra.
Az italok kínálatában gyakoriak a gyümölcslevek, amiket málnából, tamarinduszból, mangóból, citromból, kókusztejből, mályvából, gyömbérből, passiógyümölcsből, guávából és szúrszopból készítenek. Az alkoholtartalmú italok közül a rum és sör a legnépszerűbbek. Nemzetközi szinten is kedvelt a Wadadli nevű sör és az English Harbour nevű rum.
Turizmus[szerkesztés]
A szigetlakók hangsúlyt helyeznek a sziget természeti és helytörténeti értékeire, és azok megfelelő bemutatására. Több múzeum, tanösvény és felfedező túralehetőség áll az látogatók rendelkezésére. Népszerű a búvárkodás, valamint több jacht kikötő áll a hajóval érkezők rendelkezésére. A sziget büszke krikett játékosaira. A szigeteken augusztusban tartják meg a rabszolgaság eltörlésére emlékező karnevált.
Látványosságok Antiguán[szerkesztés]
- György Erőd a szerzetesek hegyén.
- Nelson hajógyár a Cook kapitány újjáépített "Törekvés" (Endeavour) hajójával. Ugyanitt múzeumépülettel.
- Antigua & Barbuda múzeum a Long Bay közelében
- Botanikus kert
- "Betti reménye" múzeum és történelmi cukornádültetvény
- az "ördög hídja", egy természetes sziklaalakzat a Long Bay közelében
- "Herkules oszlopai" parti sziklaképződmény
Sport[szerkesztés]
Antigua és Barbuda eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékokon.
- Bővebben: Antigua és Barbuda az olimpiai játékokon
- Bővebben: Antigua és Barbuda-i labdarúgó-válogatott
Ünnepek[szerkesztés]
Ünnepnapok[szerkesztés]
- január 1.: újév
- március/április: húsvét
- május 7.: a munka ünnepe
- június: pünkösd
- augusztus 6-7: karnevál
- október 7.: kereskedelmi ünnep
- november 1.: a függetlenség napja
- december 10. a hősök napja
- december 25-26: karácsony
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.cia.gov/the-world-factbook/countries/antigua-and-barbuda/summaries/#people-and-society, 2023. augusztus 4.
- ↑ Kéri András: Antigua és a Redondai Királyság. Természet Világa, 144. évf. 12. sz. 2013. december. 556–558. o.
- ↑ Barbuda’s secession request goes to Parliament (Antigua News Room)
- ↑ Antigua and Barbuda, Religion And Social Profile | National Profiles | International Data | TheARDA. www.thearda.com. [2021. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/ac.html#Trans Archiválva 2017. szeptember 20-i dátummal a Wayback Machine-ben (2006. október 3.)
- ↑ http://www.welt-in-zahlen.de/laenderinformation.phtml?country=9 (2006. október 3.)
- ↑ National Dish of Antigua and Barbuda – Fungee (National Foods)
Források[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk[szerkesztés]
 Észak-Amerika | |
|---|---|
.svg) Közép-Amerika | |
 Karib-térség | |
.svg) Dél-Amerika | |
| Függő területek |
|
| |
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
| Földrajzi alapon |  | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Abszolút | |||||||||||||||
| Alkotmányos | |||||||||||||||
| Parlamentáris |  Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea ·  Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland | ||||||||||||||
| Országon belüli monarchiák |
| ||||||||||||||
