Kővágószőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kővágószőlős
Kővágószőlős, római katolikus templom
Kővágószőlős, római katolikus templom
Kővágószőlős címere
Kővágószőlős címere		 Kővágószőlős zászlaja
Kővágószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterSándor Tibor Antal (független)[1]
Irányítószám7673
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség1327 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″
Kővágószőlős (Baranya vármegye)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kővágószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kővágószőlős (horvátul: Kovasiluš[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.

A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

Megközelítése[szerkesztés]

A település közigazgatási területén áthalad – központjától néhány kilométerre délre – a 6-os főút, amely kényelmes elérést biztosít számára Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs irányából is, de a lakott területét csak a 6605-ös út érinti, központjába pedig csak a 66 107-es számú mellékút vezet. Közúton egyedül innen érhető el Cserkút is, a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os úton.

A hazai vasútvonalak közól a község közigazgatási területének déli szélét a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal közös szakasza érinti, de megállási pontja itt a vasútnak nincsen; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Mecsekalja-Cserkút vasútállomás, a település központjától légvonalban 3,5, közúton mintegy 6 kilométerre.

Története[szerkesztés]

A Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom homlokzatának középkori része

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.

A 4. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az 5. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.

A 6. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a 10. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.

A Római villa és mauzóleum

A falu a középkorban a templom körül terült el. Védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.

Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település 19. századi felvirágzását is köszönheti.

A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.

1949. november 14-én Kővágószőlős határában, a Jakab-hegyen zuhant le a Maszovlet légitársaság utasszállító repülőgépe, megölve a fedélzeten tartózkodó hét emberből hatot. Ez volt a második világháború után az első magyar polgári légikatasztrófa.[4]

Az ötvenes évek végén megindult a környéken az uránércbányászat. Ezután épült fel a bányászok és családjaik elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után a kilencvenes évek végétől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Maurer Péter (SZDSZ)[5]
  • 1994–1998: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)[6]
  • 1998–2002: Bátor József (Zsongorkő Baráti Kör)[7]
  • 2002–2006: Sándor Tibor (Zsongorkő Baráti Kör)[8]
  • 2006–2010: Sándor Tibor Antal (Zsongorkő Baráti Kör-Polgárőr Egyesület-Sportegyesület)[9]
  • 2010–2014: Sándor Tibor Antal (független)[10]
  • 2014–2019: Sándor Tibor Antal (független)[11]
  • 2019-től: Sándor Tibor Antal (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1255
1227
1232
1256
1245
1311
1327
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 4,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,9% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
  • Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
  • Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.
  • Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ a b Kővágószőlős Helységnévtár
  5. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  10. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kővágószőlős&oldid=25736840”