Ugrás a tartalomhoz

Serényfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2021. március 7., 19:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→További információk)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 7.) ezen a változaton alapul.
Serényfalva
A község látképe
A község látképe
Serényfalva címere
Serényfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterSzerna Csaba (független)[1]
Irányítószám3729
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség890 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 20° 23′ 20″48.313450°N 20.388781°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 48″, k. h. 20° 23′ 20″48.313450°N 20.388781°E
Serényfalva (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Serényfalva
Serényfalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Serényfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Serényfalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Serényfalva (korábban Málé, Serényimál majd Serényifalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A Putnoki-dombságban, a Keleméri-patak völgyében fekszik, a 26-os főút mellett, nem messze a szlovák határtól. Ózdtól 15 kilométer, Miskolctól 42 kilométer választja el.

Története

A települést először a 13. század elején említik a krónikák. Ekkor a Hanva nemzetség birtokolta, elsősorban pásztorkodásra használta majd a jelenlegi község területe Málé néven királyi tulajdon lett. A nemzetség megtarthatta a lőrisfalvai, illetve a miklósfalvi területeit. Málé fejlődése a Putnoky család idejében, az 1300-as évek első felében indult meg.

1427-ben a pápai tizedszedők 41 telket említenek, de a török betörések, az ezzel kapcsolatos háborúk miatt a település 1566-ra fokozatosan elnéptelenedett. 1570-ben habár felépítenek néhány házat, 1680-ra a település teljesen visszafejlődött, lakatlan lett. Az új tulajdonosoknak, a Serényieknek újra kellett telepíteni a falut, ezt Trencsén vármegyei birtokukról idevándorlókkal oldották meg. Azóta a lakosság folyamatosan gyarapszik.

Az 1930-as évektől a község területéhez tartozott Pogonyipuszta és Lódombpuszta is, és ekkor már a Putnoki járáshoz tartozott. A legnagyobb földbirtokos gróf Serényi Béla volt, de a talaj nagy részét alkotó agyagos üledék adta előnyöket kihasználva már működött a máig is termelő téglagyár is.

A 20. század elejétől a lakosság az iparban, a téglagyárban dolgozott, a mezőgazdaságból viszonylag kevesen élnek. A művelésre alkalmas terület nagy részét a Bábolnai Mezőgazdasági Rt. műveli. A határ egy részét erdő borítja, de erdőgazdálkodással csak kevesen foglalkoznak.

2004-ben a község elnyerte a "Virágos Falu" címet.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Szerna Csaba (független)[3]
  • 1994–1998: Szerna Csaba (független)[4]
  • 1998–2002: Szerna Csaba (független)[5]
  • 2002–2006: Szerna Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Szerna Csaba (független)[7]
  • 2010–2014: Szerna Csaba (független)[8]
  • 2014–2019: Szerna Csaba Géza (független)[9]
  • 2019-től: Szerna Csaba (független)[1]

Itt született

  • Bagyal József, (1938- ) a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetségének (HONSZ) elnökhelyettese, területi elnöke, költő.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1020
1004
983
923
911
895
890
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 5,7% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 21,6%, görögkatolikus 1,7%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (18,8% nem válaszolt).[11]

Elnevezésének változásai

A falu neve a 20. század folyamán többször változott. 1928-ig Málé volt az elnevezése, majd Serényimál, 1929-től pedig Serényifalva lett, végül 1957-ben kapta a község a ma is érvényes Serényfalva nevet.[12]

Nevezetességei

A római katolikus templom
  • Római katolikus templom: a 18. században épült, barokk stílusú.
  • Nepomuki Szent János-szobor.
  • Millenniumi emlékmű.
  • A felújított polgármesteri hivatal.
  • Református templom.

Mindenütt pormentesek az utak, van vezetékes ivóvíz, gáz- és telefonvezeték is. Az önkormányzat vendégházában szállást is talál a turista, és szép kirándulásokat tehet a környékre. Jelentős vadállomány van a környékbeli erdőkben.

Településfejlettségi mutatók

Lakások száma: 332 db Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 75% Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 70% Burkolt, portalanított utak aránya: 100% Kábeltelevíziós hálózat: van

Jegyzetek

  1. ↑ a b Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  5. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Serényfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  11. ↑ Serényfalva Helységnévtár
  12. ↑ Serényfalva adatai a KSH online helységnévtárában

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Serényfalva&oldid=23656514”