Sajólászlófalva
Sajólászlófalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pálcza Józsefné (független)[1] | ||
Irányítószám | 3773 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 436 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 64,65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,62 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 20° 40′ 24″48.181511°N 20.673331°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 53″, k. h. 20° 40′ 24″48.181511°N 20.673331°E | |||
Sajólászlófalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajólászlófalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sajólászlófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
A település a Bükk-vidék északi részén, a Tardonai-dombság területén fekszik, 21 kilométerre Miskolctól. Sajólászlófalva, ez az ötszáz fős kistelepülés nevét Szent Lászlóról kapta, akinek igen nagy kultusza volt Borsodban. A gyönyörű dombokkal, erdőkkel borított Pitypalatty-völgyben helyezkedik el hat község: Varbó, Parasznya, Radostyán, Kondó, Sajólászlófalva és Sajókápolna, amelyek szinte egymásba karolva adnak otthont az itt élőknek és kínálnak látnivalót az ide látogatóknak.
Története
A községre vonatkozó okleveles adatok már a XIV. századtól fellelhetők, de királyi emberek említésénél a Lászlófalvai család szerepel már korábban is. Ebből következtethető, hogy a település már az Árpád-korban fennállott, neve Lazlófalua. Elnevezése a későbbiekben sok változáson ment keresztül: a Laslófalwa, Lászlófalwa, Lazlo Falwa írásmódot figyelhetjük meg. A török uralom idején hódoltsági területként fizetett adót. A reformáció 1576-tól terjedt el a környéken, Sajólászlófalva előbb leányegyházként, majd önálló egyházként működött: templomát 1706-ban építette újjá. A XVII. században jó bortermelő vidék volt, ebben az időben Bodó Gergely kapta meg a birtok egy részét, majd Pálóczi-, Horvát- és Szirmai-birtok lett, a XVIII. század végén pedig a Fáy és Almássy családok birtokolják.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bencs Simon (független)[4]
- 1994–1998: Bencs Simon (független)[5]
- 1998–2002: Bencs Simon (független)[6]
- 2002–2006: Bencs Simon (független)[7]
- 2006–2008: Bencs Simon (független)[8]
- 2009–2010: Rácz Lajos (független)[9]
- 2010–2014: Rácz Lajos (független)[10]
- 2014–2019: Pálcza Józsefné (független)[11]
- 2019-től: Pálcza Józsefné (független)[1]
A településen 2009. március 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 436 | 425 | 425 | 418 | 437 | 447 | 436 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (26% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 53,5%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 11,6% (23,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
Az 1706-ban újjáépített református templom, amelynek fából készült, festett, kazettás mennyezete a maga egyszerűségében is lenyűgözően szép.
Híres emberek
- Itt született 1808. november 1-jén Egressy Gábor színész, rendező, lapszerkesztő, a szabadságharc idején szabadcsapat vezére, Szeged kormánybiztosa.
- Itt született 1991. július 19-én Nagy Lilla, a Radió Top műsorszerkesztője.
- Itt született 2005. július 02-én Magyar Réka Viktória, a világhírű grafikus.
- Itt született 1993. július 26-án Balázs István Szebastyon, aki sikeres antik festői pályáján haladt tovább.
- Itt tartózkodik börtönös szabadulás után folytonos menekülésben a hatóságok elől Kalocsai Attila. Született:1994.05.27
Jegyzetek
- ↑ a b Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ a b Sajólászlófalva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. március 8. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajólászlófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Sajólászlófalva Helységnévtár