Kánó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pasztilla (vitalap | szerkesztései) 2020. október 7., 19:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Felesleges defsort)
Kánó
A református templom
A református templom
Kánó címere
Kánó címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásPutnoki
Jogállásközség
PolgármesterBokros Lajos (független)[1]
Irányítószám3735
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség144 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″
Kánó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kánó
Kánó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kánó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kánó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kánó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban, Miskolctól 40 kilométerre északra.

Története

A települést 1272-ben említik először, Kalnau néven: ez alighanem az ószláv „kalina” (ostorménfa, fagyal) szóból származik. A település Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járásában, Borsod és Abaúj-Torna határán épült. A török időkben elnéptelenedett, utána sokáig Pusztakálnó néven említették. A Rákóczi-szabadságharc idején népesült be újra.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Kovács István (MSZP)[3]
  • 1994–1998: Kovács István (MSZP)[4]
  • 1998–2002: Kovács István (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács István (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács István (független)[7]
  • 2010–2014: Gyenesné Garan Edina (független)[8]
  • 2014–2019: Gyenesné Garan Edina (független)[9]
  • 2019-től: Bokros Lajos (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
171
170
162
149
142
144
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 68,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,9% (17,2% nem válaszolt).[11]

Látnivalók

  • A késő barokk református templom 1804-ben épült, a tornya pedig 1886-ban.
  • A református temetőben még mintegy ötven, hagyományos formájú és díszítésű, tölgyfából készült fejfa áll; a legöregebbeket a 19. század végén faragták, azonban számuk évről évre csökken, ahogy elkorhadnak.


Környező települések

A legközelebbi városok:

Jegyzetek

  1. a b Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
  5. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  6. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  11. Kánó Helységnévtár

Források

  • Kánó honlapja
  • Kánói Konferencia Központ
  • Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 9.