Kánó
Kánó | |||
A református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bokros Lajos (független)[1] | ||
Irányítószám | 3735 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 144 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 12,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″ | |||
Kánó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kánó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kánó község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban, Miskolctól 40 kilométerre északra.
Története
A települést 1272-ben említik először, Kalnau néven: ez alighanem az ószláv „kalina” (ostorménfa, fagyal) szóból származik. A település Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járásában, Borsod és Abaúj-Torna határán épült. A török időkben elnéptelenedett, utána sokáig Pusztakálnó néven említették. A Rákóczi-szabadságharc idején népesült be újra.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács István (MSZP)[3]
- 1994–1998: Kovács István (MSZP)[4]
- 1998–2002: Kovács István (független)[5]
- 2002–2006: Kovács István (független)[6]
- 2006–2010: Kovács István (független)[7]
- 2010–2014: Gyenesné Garan Edina (független)[8]
- 2014–2019: Gyenesné Garan Edina (független)[9]
- 2019-től: Bokros Lajos (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 171 | 170 | 162 | 149 | 142 | 144 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 68,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,9% (17,2% nem válaszolt).[11]
Látnivalók
- A késő barokk református templom 1804-ben épült, a tornya pedig 1886-ban.
- A református temetőben még mintegy ötven, hagyományos formájú és díszítésű, tölgyfából készült fejfa áll; a legöregebbeket a 19. század végén faragták, azonban számuk évről évre csökken, ahogy elkorhadnak.
-
Összevont I.-II. világháborús emlékmű
-
A modern konferenciaközpont
Környező települések
- Égerszög (3 km),
- Felsőtelekes (4 km),
- Imola (5 km),
- Szőlősardó (4 km),
- Teresztenye (5 km);
A legközelebbi városok:
Jegyzetek
- ↑ a b Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 27.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Kánó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Kánó Helységnévtár
Források
- Kánó honlapja
- Kánói Konferencia Központ
- Hadobás S., 2003: Az Aggteleki Nemzeti Park és környéke kultúrtörténeti értékei I. Építészeti emlékek. 2., javított kiadás. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, p. 9.