Felsőgagy
| Felsőgagy | |
 | |
| Falurészlet, háttérben a római katolikus templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kótai Aladár (1967, független)[1] |
| Irányítószám | 3837 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 211 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,62 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″48.432669°N 21.016669°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″48.432669°N 21.016669°E | |
 Felsőgagy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Felsőgagy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőgagy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.
Fekvése
Miskolctól közúton mintegy 46 kilométerre északra fekszik, a 2624-es közút mentén; utóbbiból itt ágazik ki (a 22,100-as kilométerszelvénye közelében) keleti irányban a Csenyétére vezető 26 143-as út.
A legközelebbi települések Gagybátor 2 és Abaújlak 6 kilométerre; a legközelebbi város, Encs 20 kilométerre található.
Története
A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.
1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.
A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.
Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Bogoly János (független)[3]
- 1994–1998: Bogoly János (független)[4]
- 1998–2002: Bogoly János (független)[5]
- 2002–2006: Bogoly János (független)[6]
- 2006–2010: Bogoly János (független)[7]
- 2010–2014: Bogoly János (független)[8]
- 2014–2015: Szabó Krisztián (független)[9]
- 2015–2019: Szabó Krisztián (független)[10]
- 2019-től: Kótai Aladár (1967, független)[1]
A településen 2015. július 19-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester ellenjelölt nélkül indult el, így nem is volt kérdéses, hogy meg tudja erősíteni pozícióját.[10]
A 2019-es önkormányzati választás idején Felsőgagyon azért kellett a győztes polgármesterjelölt neve mellett megkülönböztetésként a születési évét is szerepeltetni, hogy egyértelműen el lehessen különíteni egy másik, azonos nevű, de 1986-ban született [mandátumot egyébként nem szerző] képviselő-jelölttől.[12]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 198 | 204 | 216 | 216 | 213 | 208 | 211 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,5%-a magyarnak, 29,2% cigánynak, 2,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,2%, református 10,3%, görögkatolikus 11,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,1% nem válaszolt).[14]
Jegyzetek
- ↑ a b Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Felsőgagy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ a b Felsőgagy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 19. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
- ↑ Felsőgagy települési egyéni listás választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Felsőgagy Helységnévtár
