Anyácsapuszta
| Anyácsapuszta | |
 | |
| Anyácsapusztai utcakép | |
| Közigazgatás | |
| Település | Tök |
| Irányítószám | 2073 |
| Körzethívószám | 23 |
| Polgármester | Bősze András (független)[1] |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 4 km |
| Elhelyezkedése | |
 Anyácsapuszta
Pozíció Pest vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 42′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 42′ 47″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Anyácsapuszta témájú médiaállományokat. | |
Anyácsapuszta településrész Pest vármegye legnyugatibb része közelében, Tök külterületén, a település központjától mintegy 3-4 kilométerre északnyugatra, majdnem közvetlenül Pest és Komárom-Esztergom vármegye határvonala mentén. A legközelebbi lakott hely, a valamivel több mint 2 kilométerre fekvő Somodorpuszta már a Komárom-Esztergom vármegyei Szomor községhez tartozik. A településrész kiépített úton csak Szomor (illetve Somodorpuszta) irányából közelíthető meg, az 1105-ös útról letérve; Tök és Zsámbék irányából csak nehezen járható földutakon érhető el. Korábban érintette a Volánbusz 786-os számú buszjárata.
Fekvése[szerkesztés]
Anyácsapuszta a közvetlen környék egyik legmagasabban fekvő lakott településrésze, mely a Zsámbéki-medence északnyugati vízválasztóján, a Nyakas-hegy tömbjén túl helyezkedik el: a hegyvonulat gerincvonalától kelet és dél felé fakadó vizek még a medence legfontosabb vízfolyásának számító Békás-patakot táplálják, viszont a közelben, Anyácsapusztától délnyugatra eredő Bajna-Epöli-vízfolyás és a pár száz méterrel északabbra fakadó Vörös-hegyi-patak már észak-északnyugat felé, a Gerecse völgyei irányába kanyarog.
Anyácsapuszta házaitól mintegy 1 kilométerre nyugat-délnyugati irányban található a közel két hektáros vízterületű, nagyobbrészt már zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó, mely a Bajna-Epöli-vízfolyás duzzasztásával jött létre az 1960-as években, és jelenleg a környék egyik kedvelt horgászvize, a Garancsi-tó mellett.
Története[szerkesztés]
A környék már a római korban is lakott volt, Tök más településrészeihez hasonlóan Anyácsa területéről is kerültek elő római eredetű leletek, településnyomok.[2]
Egy 1778-ból származó térkép Praedium Anyacs néven említ települést ezen a helyen, az ugyanott feltüntetett dűlőnevek egyike Puszta Anyácsa. Egy 1845-ös, vegyesen latin és német nyelvű összeírásban Angatsa praedium néven nyer említést; egy két évvel későbbi hasonló okirat Anyácsa praediumként szerepelteti. Pesty Frigyes 1864-ből származó helységnévtárában említi az Anyácsa pusztán lévő szántóföldet és az ottani, cser és tölgy állományú uradalmi erdőt.[2]
A környék szántóföldjein a 19. században a háromnyomásos gazdálkodás volt a jellemző; a fő terménynek számító búza mellett zabot, kukoricát, burgonyát, káposztát és kendert termesztettek, továbbá kisebb mértékben szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés is folyt.
Anyácsapuszta a 19. században a Darányi család birtokrészét képezte, Darányi Ignácnak udvarháza állt itt, amelynek ma már csak romjai vannak meg. 1940-ben Darányi Kálmán birtoka volt a falurész 1203 holdnyi területe, a többi része zsámbéki és szomori községi birtok volt, bár közigazgatásilag az egész terület Tökhöz tartozott. Anyácsapusztának ekkor 132 lakosa volt, akik közül 88 római katolikus és 44 református vallásban élt; rajtuk kívül a közeli vízimalomnál lakott még egy 11 tagú református molnárcsalád. [Figyelemre méltó a lakosok vallási hovatartozásának aránya, összevetve azzal, hogy Tök község lakossága ugyanekkor közel 100%-ban református vallású volt.][3]
A második világháború nem kerülte el a környéket, 1944 karácsonyától 1945 március végéig folytak a térségben hadműveletek, köztük német ellentámadási-felmentési kísérletek is, továbbá az 1945-ös budai kitörési kísérlet elsődleges irányát is e vidékben (egészen pontosan a Szomor, Somodorpuszta és Máriahalom közötti területben) jelölték meg; a kitörést túlélő, mindössze néhány száz magyar és német katona szinte kivétel nélkül ezen a környéken tudott túljutni a szovjet egységek vonalain, és elérni a szomszédos Szomor körzetében a felmentő egységek vonalait. Az Anyácsapuszta körüli hegyeken a lövészárok-rendszer maradványai még ma is felfedezhetők.
Turizmus[szerkesztés]
A településrész turisztikailag viszonylag kevéssé frekventált területen fekszik, elsősorban inkább teljesítménytúrák és a budavári kitörés emlékére szervezett, szomori végponttal lebonyolított Kitörés emléktúrák vezetnek erre.[4] A közeli Anyácsai-tó miatt a horgászturizmus is érinti a környéket, illetve a 2000-es évek eleje óta aktív lósportélet révén[5] a lovasturizmus is számottevő. 2015-ben Anyácsapusztán újjáépült a lovarda, mely Kemenes Lovasmajor néven működik,[6] itt található az Anyácsapuszta Lovas Sportegyesület székhelye is, 2073 Tök, Anyácsapuszta 0185/2 hrsz. alatt. A lovardában a díjugratás és a díjlovaglás mellett a military szakág kedvelői is megtalálják edzés lehetőségüket.
Képgaléria[szerkesztés]
-
A lovasmajor egy részlete 2018 tavaszán -
A fedett lovarda 2018 tavaszán -
Új fedett körkarám épül 2018 tavaszán -
Csak az alapfalak maradtak meg Anyácsa egykori iskolájából -
Felújított régi kút a lovasmajor területén -
A Darányi-kastély pincéje viszonylagos épségben maradt meg -
Ennyi maradt az egykori Darányi-kastélyból -
Ennyi maradt az egykori Darányi-kastélyból -
A buszmegálló még áll a lovasmajor területén, busz már évek óta nem jár -
A Vértes Volán utolsó kifüggesztett menetrendje
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
.jpg)
Források[szerkesztés]
- ↑ [hhttps://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=156&p_r_p__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVlId=294&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpVltId=687&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpMegyeKod=14&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet__prpTelepulesKod=156&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1&p_auth= Tök települési választás eredményei]. választás.hu, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2023. február 24.)
- ↑ a b Czene Attila (szerk.): Történelmi forrásgyűjtemény Tök község (Pest megye) levéltári forrásaiból 1848-ig. Tök, 2015.
- ↑ Gazdálkodás képgaléria – Tökanno.hu. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
- ↑ A Kitörés 60 emléktúra (2012. február 11-12.) leírása a Hegyek Vándora Egyesület túrablogján. [2016. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
- ↑ A V&S Lovasmajor és Sportklub bemutatkozása a Lovardakalauz.hu oldalon. [2016. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 24.)
- ↑ A Kemenes Lovasmajor weboldala: www.kemeneslovasmajor.hu
