Sásd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hollófernyiges (vitalap | szerkesztései) 2018. május 20., 09:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
Sásd
Sásd központja
Sásd központja
Sásd címere
Sásd címere		 Sásd zászlaja
Sásd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásváros
PolgármesterRabb Győzőné (független)[1]
JegyzőDr. Kajdon Béla
Irányítószám7370
Körzethívószám72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség2817 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség205,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 16″, k. h. 18° 06′ 21″
Sásd (Baranya vármegye)
Sásd
Sásd
Pozíció Baranya vármegye térképén
Sásd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sásd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sásd (horvátul: Šardin,[3] németül: Schaschd[4]) város Baranya megyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.

Fekvése

Sásd éppen félúton helyezkedik el Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől kb. 35 km-re, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 km-re (a 611-es főúton), Komlótól 20 km-re található. Sásd vasútállomás a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon és a Dombóvár–Komló-vasútvonalon található.

A város egy napsütötte, nyitott völgyben fekszik, keresztülfolyik rajta a Baranya-csatorna.

Története

Sásd és környéke már a bronzkorban lakott hely volt, területén bronzkori hamvasztásos sírokat tártak fel. A római korban kereskedelmi útvonal haladt át rajta.

A település neve már 1332-ben említve volt a pápai tizedjegyzékben. A 14. században a Dombai család birtoka volt, később a Werbőczyek is birtokosok voltak itt.

A hódoltság idején a törökök palánkvárat építettek itt. A hódoltság utáni időkben vámhely volt, később Eszterházy Pál nádor birtoka lett, mint a dombóvári uradalom része.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3165
3124
2964
2934
2949
2841
2817
2013201420182019202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben lakosságának 1,6%-a német, 2,5%-a pedig cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,5%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 0,2% horvátnak, 6,8% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 2,6%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,7% (23,4% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom, Nepomuki Szent János-szoborral.
  • Református imaház
  • Temetőkápolna: a település központjában lévő régi temetőben található. Szoborkert második világháborús emlékművel, egy kopjafával.
  • Hősök tere: a város központjában.
  • Művelődési Központ: Helytörténeti kiállítás, amely egy Kossuth-levelet is őriz.
  • Turul-szobor[6]

Híres sásdiak

Testvérvárosai

Külső hivatkozások

  1. ↑ Sásd települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)
  5. ↑ Sásd Helységnévtár
  6. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sásd&oldid=19942952”