Mágocs
| Mágocs | |||
 | |||
| A városközpont | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Hőnig Mária Terézia (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7342 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2077 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 54,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,54 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 18° 14′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 51″, k. h. 18° 14′ 04″ | |||
 Mágocs
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Mágocs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mágocs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mágocs (németül: Magotsch[3], horvátul: Magoč) város Baranya megyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése
A város Baranya megye északi részén, a Baranya-Tolna megyehatár közvetlen közelében fekszik. A Hegyhát legjelentősebb települése. Megközelítése közúton lehetséges. Alsómocsoláddal közös vasútállomása a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonalon Mágocstól kb. 5 km-es távolságra van.
A Baranyai-Hegyhátnak ez a része földrajzi értelemben a Völgységhez tartozik. A körzet éghajlatára a mérsékelten meleg nyár és az enyhe tél jellemző. A dombsági területű mérsékelten nedves, az óceáni hatások vannak túlsúlyban. Az évi középhőmérséklet 10 – 10,5 °C körül alakul. Tengerszint feletti magassága 220 + 20 m.
A település északi részén folyik a Méhész-patak, keleti határát a Hajmás-patak alkotja, délen pedig a Hábi-csatorna található, melynek északi oldali mellékvize a Mágocsi-vízfolyás.[4]
Története
Legkorábbi időkből származó leletek az i. e. 4000-től i. e. 2800-ig tartó időszakban keletkeztek. Erre vonatkozó edénymaradványokat találtak egy Hundsberg nevű külterületi helyen. Neve először a tatárdúlás utáni időkben bukkan fel Maguch alakban. A terület ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtoka volt. Apátságát először 1251-ben említik, mikor Apsa comes felesége végrendeletben gondoskodott róla, ekkor bencés apátság volt e helyen. A terület birtokát később pálosok szerezték meg.[5] Ennek ellenére – Pesty Frigyes 19. századi kutató szerint – Magasdnak hívták régi lakói. Az 1333-1335-ös tizedjegyzékben már önálló plébánia, tehát jelentős helyként szerepelt. A török hódoltság idejére a magyar lakosság teljesen eltűnt, helyükre ortodox délszlávok érkeztek. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elnéptelenedett. A temetőben talált egyik sírkő felirata szerint már 1750 körül működött izraelita hitközség Mágocson, zsinagógájukat 1846-ban építették. A 19. században mezőváros és járási székhely volt. A mágocsi céhek I. Ferenc császártól kaptak céhlevelet 1831-ben. A korabeli feljegyzések szerint anyagilag a legerősebb a takácscéh volt, a legnépesebb pedig a molnárcéh. Jó nevűek voltak a mágocsi fazekasok és kályhacsempe-készítők. A Téglaházi-dűlőt Olaszfalunak is nevezték. Itt 1800 óta téglavető működött, s 1930-ig olasz munkásai és vezetői voltak, akiknek lakóházai is ebben a dűlőben álltak.
1718-ban magyarok, 1715 és 1720 között horvátok (Ogulinból, Otočacból),[6][7][8] majd 1743-tól több hullámban németek érkeztek Mágocsra. A 78%-ban németajkú lakosság 1920-ig megtartotta összetételét. A lakosság összetételének megváltozását az okozta, hogy 1945-ben 106 kiskundorozsmai család költözött az akkor kitelepített németek házaiba.
A város lakosai túlnyomórészt római katolikus vallásúak. A mai is álló műemléki védettségű templomot 1800 és 1805 között építették, és Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. A copf stílusú épület oltárképét, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja, Karl Backmayer készítette 1779-ben. Ez a kép, valamint a 18. századból való Szent Anna oltár a pécsi volt dominikánus templomból került ide. Cranach Magdolna Jézussal című, Salzburgban őrzött képének másolatát a 19. század elején ismeretlen festő festette. A helyi szövetkezet vegyes kara 1960-ban – színvonalas tevékenységének köszönhetően – Kodály Zoltán hozzájárulásával és jelenlétében felvehette a Kodály Vegyes Kar nevet. Mivel a mester életében mindössze két énekkarnak engedte meg ezt, igen nagy kitüntetésnek számított ez a gesztusa. Német nemzetiségi néptáncegyüttes, kórus és fúvószenekar is működik a településen.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2376 | 2376 | 2348 | 2191 | 2162 | 2111 | 2077 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a lakosság 6%-a német, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,9%-a magyarnak, 9% cigánynak, 13,1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 1,7%, evangélikus 4,2%, felekezeten kívüli 16,1% (16,8% nem nyilatkozott).[9]
Nevezetességei
Jegyzetek
- ↑ Mágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyar települések német nevei (PDF). (Hozzáférés: 2013. július 1.)
- ↑ Mágocs környezetvédelmi programja (PDF), 2007 (Hozzáférés: 2014. október 15.)
- ↑ Várostörténet. magocs.hu. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
- ↑ Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja
- ↑ Hrvatska znanstvena bibliografija Sanja Vulić-Vranković: Govor Hajmaša u Mađarskoj
- ↑ Sanja Vulić: Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj. [2011. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 14.)
- ↑ Mágocs Helységnévtár
- ↑ A templom a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
- ↑ Turul szobrok a Kárpát-medencében - helyszínei vármegyék szerint. Törökkanizsa honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 15.)
