Vámosújfalu
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Vámosújfalu | |||
 | |||
| A református templom légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jadlóczki Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3941 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 689 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 67,29 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,64 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 29″, k. h. 21° 26′ 55″48.258000°N 21.448619°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 29″, k. h. 21° 26′ 55″48.258000°N 21.448619°E | |||
 Vámosújfalu
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Vámosújfalu weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámosújfalu témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Vámosújfalu község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
Földrajz
Sárazsadány és Olaszliszka községek között, a Bodrogtól mint egy 800 m-re északra, a Tolcsva-patak mellett fekszik. Területe és határának nagyobb része sík vidék, csak a Tolcsvával határos, a vasútvonalon túli határrész hegyes. Ideáig nyúlnak a tolcsvai hegyek lábai. Földrajzi szempontból azonban tiszta alföldi településnek vehető. A település eredeti földrajzi meghatározója a Bodrog folyó volt. Később a Bodroggal nagyjából párhuzamosan futó miskolc-sátoraljaújhelyi út lett a települést leginkább befolyásoló tényező. Legújabban pedig az úttal általában párhuzamosan haladó Miskolc-sátoraljaújhelyi vasútvonal kapott település formáló szerepet. Ősmagyarok előbb laktak itt, mint Tolcsván, mivel Tolcsva a honkeresők útirányából kiesett, továbbá azért is, mert állattenyésztő őseink inkább találtak a lapályon fekvő Vámosújfalun legelőt.
Történelem
Vámosújfalu nevét a 14. században említették először, mint vámszedő helyet. 1398-ban Debrői István fiait iktatták be a település birtokába. Az 1400-as években több birtokosa volt, többek között a Deseő, Tornyai, Csicseri Fodor, Sempsei, Leszteméri, Upori, Pataki, Tekes, Martonosi, Nyársapáti, Csékei, Tárczay családok voltak földesurai. Az 1500-as évek közepéig pedig a Sempsei, Czékei, Dobó, Perényi, Soklyósy, Széchenyi, Szent-Ivány, Soós családok birtoka volt. 1567-ben a törökök által elpusztított települések közt tartották számon. 1570 és 1598 között a Henkey, Dobó, Horváth, Magócsy családok birtoka volt. 1598-as összeíráskor kincstári birtok, 1602-ben pedig a pataki uradalomhoz tartozónak írták.
1608-ban Lorántffy Mihály birtokának írták. 1630-ban Lorántffy Zsuzsanna birtoka, majd az ő révén Rákóczi György tulajdonába jutott, a Rákóczi birtokok elkobzása után pedig a kincstárra szállt. A 17. század végére puszta hellyé vált és csak a 18. század elején népesült újra. 1720-ban herceg Trautson család kapott rá királyi adományt, majd a család kihalta után ismét a kamarára szállt vissza. Az 1800-as években a herceg Bretzenheim, Tárczay és Szirmay családoké lett. A 20. század elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 648 lakosa volt, melyből 624 volt magyar, 12 horvát. Ebből 206 római katolikus, 84 görögkatolikus, 310 református volt.
Az 1997-ben létrehozott Búzavirág Alapítvány letrehozott egy intézményt, amely látássérültek rehabilitációját, önálló életre való felkészítését végzi. Kézműves műhelyeikben nem csak az intézményben élőknek, hanem a térségben fogyatékkal élő személyeknek is munkahelyet tudnak biztosítani (kb. 30 főnek biztosítva szociális foglalkoztatást), és termékeiket piaci alapon értékesítik. Ifjúsági szállásukon kézműves táborokat szerveznek.[3][4]
Nevének eredete
A községben több helységnév magyarázat él. Az egyik szerint az itt járó idegenek gyakran "vérvámot" fizettek, azaz a verekedő, virtuskodó falubeliek gyakran helybenhagyták, sőt meg is ölték az idegeneket. A megmenekültek aztán elhíresztelték a nevezetes vámot szedő falut. Egy másik magyarázat szerint a vámosiak "vámolósak", azaz szeretik megdézsmálni a másét. Egy bölcsesség is keringett róla: "Akit Zsadányban meg nem loptak, Vámoson meg nem vertek, az végig mehetett a világon!" A valóság az, hogy a falu vámhely volt. Nagyon valószínű azonban, hogy előbb volt Újfalu, mint vámhely. Amint láthatjuk a pápai tizedjegyzékben, az 1300-as években a falu első elnevezése már így hangzott: Nova Villa, ami szó szerint azt jelenti: új falu. A helyváltoztatás elsődleges oka minden bizonnyal az árvizek, a Bodrog pusztítása volt. A falu eredetileg a Bodrog folyó partján volt. Innen menekült a falu népe északabbra, Kisvámosra, ahonnan középkori leletek kerültek elő, bizonyítva az egykori település létezését. Ezek "dombos" helyek voltak, alkalmasak a letelepedésre. 1567-ben, 1683-ban a törökök elpusztították a falut, de a település életre kelt, rászolgálva nevére, ismét Újfalu vált belőle. Újratelepülve azonban nem a régi helyén épült újjá, hanem ismét északabbra, a jelentőségében mindinkább növekedő úthoz (a galíciai országúthoz) közelebb. Nevét is már innen származtatják: Újfalu, mert újonnan új helyre települt és vámos, mert már a XIV. századtól ismeretes vámhely, folyami átkelőhely volt. A falu nevének előforduló változatai: Nova Villa, Woyfolu, Wyfolu, Vyfalu, Wyfalw, Uyfalu, Vamuswy-falu, Vamos wyfalw, Vámosfau, Vamos Uyfalu, Vámos-Újfalu, Vámosújfalu. Van egy nagyon figyelemre méltó forma 1651-ből: Bodrogh Vámos Uyfaluinum.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Sándor Endre (FKgP)[5]
- 1994–1998: Sándor Endre (NOE)[6]
- 1998–2002: Sándor Endre (NOE)[7]
- 2002–2004: Dr. Sándor Endre (Zempléni Településszövetség)[8]
- 2004–2006: Pórné Nagy Katalin (független)[9]
- 2006–2010: Felházi József (független)[10]
- 2010–2014: Felházi József (független)[11]
- 2014–2019: Jadlóczki Lajos (független)[12]
- 2019-től: Jadlóczki Lajos (független)[1]
A településen 2004. november 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson az addigi faluvezető is elindult, de valamivel 28 % alatti eredményével, három jelölt közül csak az utolsó helyet érte el.[9]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 795 | 777 | 743 | 691 | 670 | 673 | 689 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% németnek, 6,4% ruszinnak, 0,6% szlováknak mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,7%, református 35%, görögkatolikus 15,8%, felekezeten kívüli 4,2% (23,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
- Református temploma; A templom lelkésze: Juhászné Keresztényi Klára
- Római katolikus temploma; A templom plébánosa: Varga András (Szent István király templom)
- Görögkatolikus kápolna, amely a Tolcsvai egyházközség filiája; parókusa: Ivancsó Bazil (Szent Illés próféta görögkatolikus templom)
- Falumúzeum
- Az első világháborús emlékmű.
- 1848-as kopjafa
- Faluház, a falu rendezvényeinek helyszíne
- Hatlyukú híd, a 18. században épült
- Búzavirág Alapítvány
Jegyzetek
- ↑ a b Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Az Alapítványról (magyar nyelven). Búzavirág Alapítvány, 2011. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Bődey János, Német Tamás: Volt a helyiekben némi fenntartás, hogy vakok fognak érkezni (magyar nyelven). Index.hu, 2018. július 11. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ a b Vámosújfalu települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. november 7. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Vámosújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Vámosújfalu Helységnévtár
Források
- Borovszky Samu:Zemplén vármegye
- Vámosújfalu : szemelvények Vámosújfalu történetéből / [szerk. Sipos Kálmán] ; [kiad. Vámosújfalu Község Önkormányzata]. - Vámosújfalu : Önkormányzat, [2001] [Nyíregyháza] : Grafit Ny. - 314, ill. ; 24 cm
