Ugrás a tartalomhoz

Tinnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 22., 09:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 22.) ezen a változaton alapul.
Tinnye
A tinnyei katolikus templom és környéke
A tinnyei katolikus templom és környéke
Tinnye címere
Tinnye címere		 Tinnye zászlaja
Tinnye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásPilisvörösvári
Jogállásközség
PolgármesterKrix Lajos Mihály (független)[1]
Irányítószám2086
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség1968 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 18° 46′ 60″47.616667°N 18.783333°EKoordináták: é. sz. 47° 37′ 00″, k. h. 18° 46′ 60″47.616667°N 18.783333°E
Tinnye (Pest vármegye)
Tinnye
Tinnye
Pozíció Pest vármegye térképén
Tinnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tinnye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tinnye község Pest megye nyugati részén, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

A tinnyei polgármesteri hivatal az előtte kialakított parkkal

A Pilis, a Budai-hegység és a Gerecse között, a Békás-patak (Körtvélyes-patak) völgyében, Budapesttől 35 kilométerre található. A települést átszeli az Esztergom és Zsámbék térségét összekötő, Pilisjászfalu és Herceghalom között húzódó, a távlati tervek szerint a közbeeső településeket elkerülő, ám egyelőre mindegyiket érintő, 102-es számú másodrendű országos főút (2013 előtt az út itteni szakasza az 1104-es útszámozást viselte).[3][4] Piliscsabával az 1133-as út, nyugati szomszédjával, Únnyal, illetve azon keresztül Csolnokkal és Doroggal az 1106-os út köti össze.

Története

Tinnye és környéke már az ókorban is lakott hely volt. Területén római, honfoglalás kori, Árpád-kori és török időkből származó leleteket találtak.

Első okleveles említése 1274-ből ismeretes, ekkor Tinnyei Miklós birtoka volt.

A tatárjárás után a település délkeleti részén lévő hegycsúcson az Aynard lovagok vára állott, rövid ideig.

A Páskom nevű részen földvár-maradványok találhatók, valószínűleg az Árpád-korból.

1300 után a község egy ideig lakatlan, majd 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka.

1319 előtt – az akkor lakatlan területet – a király Hontpázmány nemzetségbeli Kázmérnak és Andrásnak adta.1319 után Moys nándor Tinnyét Vendel és fia budai várnagyoknak zálogosította el. 1361-ben Magyar Pál nejének, Margitnak tulajdona, templomát a régi írások már ekkor említik. 1369-ben az óbudai apácák birtoka.

1541-ben a törökök kezére került, de a település a török idők alatt sem néptelenedett el, lakott hely maradt, s az apácák is fenntartották itteni tulajdonjogukat, ugyanakkor mellettük birtokosa volt a településnek a Hagymássy, majd az Eölbey család is.

1715-ben Tinnyén 23 adózott portát írtak össze, a lakosság létszáma azonban folyamatosan emelkedett.

Kossuth Lajos egykori kúriája és emlékoszlopa Tinnyén

1825-ben már 1364 lakost számláltak a településen. 1843 és 1846 között itt lakott Kossuth Lajos, akinek a szomszédos Úny községben kisebb birtoka volt. Házát, mely egyben műemlék is, emlékoszlop jelöli. A hagyomány szerint a községből kivezető út szederfasorait is ő ültette.

1956. december 22-én a helyi termelőszövetkezet vezetője a karhatalommal beidéztetett a tanácsházára száz helyi férfit, akik ki akartak lépni a szövetkezetből. Szabadon bocsátásuk érdekében spontán tüntetés alakult ki, elsősorban az érintett feleségek közül, amelyre válaszul a karhatalmi egység vezetője a tömegbe lövetett; a sortűznek egy halálos áldozata volt.

A Piliscsaba felé vezető műút mentén Török-várnak nevezett, ismeretlen eredetű földhányás található, alatta Török-kútnak nevezett, jóvízű forrás, távolabb pedig a Garancsi-tó látható.

Önálló településsé válása (Piliscsabáról leválása) dr. Bak Ferenc polgármesterségének idejére esett, aki a rendszerváltástól 2014. február 8-án bekövetkezett haláláig vezette a települést[5]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Dr. Bak Ferenc (független)[6]
  • 1994–1998: Dr. Bak Ferenc (független)[7]
  • 1998–2002: Dr. Bak Ferenc (független)[8]
  • 2002–2006: Dr. Bak Ferenc (független)[9]
  • 2006–2010: Dr. Bak Ferenc (független)[10]
  • 2010–2014: Dr. Bak Ferenc (független)[11]
  • 2014–2019: Krix Lajos Mihály (független)[12]
  • 2019-től: Krix Lajos Mihály (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2008 és 2024 között
Lakosok száma
1547
1604
1640
1728
1946
1898
1968
2008201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33%, református 18,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,7%, felekezeten kívüli 21,5% (24% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma műemlék. 1797-ben épült, késő barokk stílusban, homlokzattoronnyal. Tornyát ívelt sisak fedi. Főoltárán Szent Annát és a gyermek Jézust ábrázoló oltárkép látható; védett kegykép.
  • Református temploma román kori, műemlék épület. Mai formáját többszöri átépítés után nyerte el. 2000-ben újították fel.
  • A Piliscsaba felé vezető út mellett található a Garancsi-tó, mely természetvédelmi terület. A tó és környéke is kedvelt kirándulóhely. Itt forgatták az Üvegtigris című filmet.
Dr. Bak Ferenc polgármester (1990-2014) emléktáblája a tinnyei községháza előtt, a felavatás napján
  • Polgármesteri hivatala előtt 2016. május 21-én emlékművet avattak a települést a rendszerváltástól, 1990-től közel negyedszázadon keresztül vezető egykori polgármester, a 2014 elején elhunyt dr. Bak Ferenc emlékére.
  • Itt született Barthalos József (1786. február 19. – ?) református lelkész.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Megnevezték a kiemelt beruházásokat. Origo.hu, 2015. január 20. Hozzáférés: 2015. augusztus 1.
  4. ↑ A Nap témája: a 102-es út. Zöld Hullám Rádió. [2015. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  5. ↑ http://www.pilistelevizio.hu/fooldal.php/2014/02/elhunyt-bak-ferenc-tinnye-polgarmestere/
  6. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  8. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  9. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  10. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  11. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. ↑ Tinnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
  13. ↑ Tinnye Helységnévtár

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tinnye&oldid=23703294”