Ugrás a tartalomhoz

Mezőzombor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 13:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
 A településen világörökségi helyszín található 
Mezőzombor
Légifelvétel
Légifelvétel
Mezőzombor címere
Mezőzombor címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterRadó Béla (független)[1]
Irányítószám3931
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség2212 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség63,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,79 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″48.152650°N 21.258661°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 10″, k. h. 21° 15′ 31″48.152650°N 21.258661°E
Mezőzombor (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőzombor
Mezőzombor
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőzombor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőzombor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Zombor (egyértelműsítő lap).

Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban, Miskolctól közúton 41 kilométerre keletre. A település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal két ágának elágazásánál helyezkedik el.

Nevének eredete

Nevét Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek nevéből származónak tartják.

Története

Mezőzombor a Tokaji borvidék része.

A község Árpád-kori település. Nevét az oklevelek 1298-ban említették először.

Ekkor Rátót nemzetségbeli István fia Kokos mester birtoka volt, aki az oklevelek szerint Szadai János főispánnal pereskedett.

Az 1400-as években több birtokosa is volt; így a Korlátfalviak, Bekeny comes, a Zombori Csontosok, a Nánássy, Gibárti, Hym, Zólyomi Cheh, Zombori Nagy, és Pohárnok családoknak is voltak itt részbirtokaik.

Az 1500-as évek közepéig többek között a Kálnó, Újhelyi Kenyeres, Kendi, Jékey, Both, Csaloviti Horváth, Zemercsényi, Sárközi, Gyóni Görbedi, Serédi Gáspár, Beyczi, Krucsay, családok is.

1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült.

1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki.

A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.

Az 1800-as években az Aspermont, Andrássy és Klobusiczky grófok, báró Orczy, Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernát, Zichy, Matyasovszky, Bercelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély családok és gróf Wolkensteyn családok birtoka volt, az 1900-as évek elején ifj. Andrássy Gyula és Zimmermann Zsigmond volt itt nagyobb birtokos.

A település egykori várkastélyát Zumbor néven nevezték, erről vette előnevét a Fejes család is.

Mezőzombor-nak az 1910-es népszámlálás adatai szerint 2302 lakosa volt, melyb ől 2297 magyar volt. Ebből 1374 római katolikus, 450 görögkatolikus, 417 református volt.

A 20. század elején Zemplén vármegye Szerencsi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Láng János (független)[3]
  • 1994–1998: Láng János (független)[4]
  • 1998–2002: Láng János (független)[5]
  • 2002–2006: Bíró Ferenc (független)[6]
  • 2006–2010: Bíró Ferenc (független)[7]
  • 2010–2014: Radó Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Radó Béla (független)[9]
  • 2019-től: Radó Béla (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2429
2469
2447
2300
2205
2212
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 12,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 11,6%, görögkatolikus 10,8%, felekezeten kívüli 3,9% (17,2% nem válaszolt).[11]

Nevezetességek

  • Református temploma
  • Római katolikus templom -1882-ben épült
  • Görögkatolikus templom
  • Disznókő szőlőbirtok

Környező települések

Mád (kb. 8 km), Tarcal (kb. 10 km), a legközelebbi város: Szerencs (6 km).

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ a b Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  5. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  6. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Mezőzombor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  11. ↑ Mezőzombor Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőzombor&oldid=23766949”