„MV (mozdony)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kategória:Kisvasutak kategória eltávolítva (a HotCattel) |
|||
112. sor: | 112. sor: | ||
== Napjainkban == |
== Napjainkban == |
||
Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A [[Kemencei Erdei Múzeumvasút]]on, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. |
Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A [[Kemencei Erdei Múzeumvasút]]on, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. A békési Alföldi Kerti Gazdasági Vasút kötelékében több ilyen jármű is megtalálható. |
||
== Források == |
== Források == |
A lap 2010. november 15., 16:28-kori változata
A motoros vontató, más néven MIB kuli, vagy egyszerűen csak kuli a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű (kisvasúti) motormozdony.
A gyártó
A vontatót az ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az 1950-es évek végén fejleszthették ki, az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, 1959-ből valók. A ma üzemben lévő járművek többsége az 1960-as évekből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és még napjainkban is több példánya közlekedik a hazai iparvasutakon.
A név
A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az indiai riksákat húzó személyhez.
A vontató szerkezeti felépítése
A motor
A mozdony dízel- és benzin motoros változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a Prés- és Kovácsoltárugyár egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.
Hengerek száma: | 1 |
Hengerfurat átmérő | 115 mm |
Lökethossz | 140 mm |
Lökettérfogat: | 1460 cm³ |
Kompresszióviszony: | 1:14 |
Fordulatszám: | 890 1/perc |
Teljesítmény: | 8 LE |
Maximális nyomaték: | 7,3 mkg |
A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték: | 7,1 mkg |
Literteljesítmény: | 5,5 LE/liter |
Üzemanyagfogyasztás: | 195 g/LEó |
Kenőolajfogyasztás: | 3 g/LEó |
Hűtővízfogyasztás: | 0,7 l/LEó |
Előbefecskendezési szög: | 28° |
Befecskendezési nyomás: | 120–130 kg/cm² |
Erőátviteli rendszer
Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az irányváltó beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az irányváltó pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.
Fokozat | Sebesség (km/h) | Vonóerő (kg) |
---|---|---|
1 | 6 | 250 |
2 | 9 | (nem ismert) |
Tengelyek
A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.
A motoros vontató nyomtávolsága 500-tól 760 mm-es nyomtávolságig házilag állítható.
Fék
A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.
A főkeret
A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.
A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.
Motorház, vezetőállás
A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.
A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az irányváltó, a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.
Leggyakoribb átépítések
A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található Kemencén, és a Hortobágyi Kisvasúton is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították.
A tiszafüredi téglagyár három MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.
A járművek alkalmazása
A vontatót keskeny nyomtávolságú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.
Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a 2000-es évek közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.
Napjainkban
Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból. A békési Alföldi Kerti Gazdasági Vasút kötelékében több ilyen jármű is megtalálható.
Források
- É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Gépalkatrészjegyzék, Száma 35-50-01, Motoros Vontató, Géptipus MV
- Használati Utasítás a MIB-Diesel jelű stabil motorhoz, PréKo, Prés- és Kovácsoltárugyár, Budapest
- KBK füzetek VIII. 1996/4, 1996. június 22. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
- KBK füzetek 11. évfolyam, 58. szám 2004/2, 2004. május 11. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
- www.kisvasut.hu