„Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
|colspan="2"| |
|colspan="2"| |
||
{{BS|STR||{{vvr|30|30}} <small>[[Székesfehérvár]] felé</small>}} |
{{BS|STR||{{vvr|30|30}} <small>[[Székesfehérvár]] felé</small>}} |
||
{{BS|BHF|0|'''[[Balatonszentgyörgy]] |
{{BS|BHF|0|'''[[Balatonszentgyörgy]]'''}} |
||
{{BS|ABZlf|1|{{vvr|30|30}} <small>[[Nagykanizsa]] felé</small>}} |
{{BS|ABZlf|1|{{vvr|30|30}} <small>[[Nagykanizsa]] felé</small>}} |
||
{{BS|WBRÜCKE||[[Zala (folyó)|Zala]] folyó}} |
{{BS|WBRÜCKE||[[Zala (folyó)|Zala]] folyó}} |
A lap 2014. január 18., 21:16-kori változata
A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal[1] a MÁV 26-os számú vonala.[2] Régebben a Balatonszentgyörgy-Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva.
Története
A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalának Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[3] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.
A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak[4], így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.
A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amelyet szintén Tapolcáig tartott.
Közelmúlt
A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.
Források
- ↑ http://www.mav-start.hu/res/2013-2014__evi_menetrend_jav1207_1.pdf
- ↑ http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
Külső hivatkozások
- A vonal állomásai a www.vasutallomasok.hu honlapon