„Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Bedolgozási javaslat a 26-os vasútvonal cikkébe |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
|} |
|} |
||
|} |
|} |
||
{{bedolgozandó|Tapolca–Ukk-vasútvonal}} |
|||
A [[Balaton]] nyugati részén fekvő '''Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk vasútvonal''' a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 26-os számú vonala<ref>http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html</ref>. Régebben a Balatonszentgyörgy-Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal [[Keszthely]]ig fővonalnak minősül, illetve eddig van [[villamos vontatás|villamosítva]]. |
A [[Balaton]] nyugati részén fekvő '''Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk vasútvonal''' a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 26-os számú vonala<ref>http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html</ref>. Régebben a Balatonszentgyörgy-Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal [[Keszthely]]ig fővonalnak minősül, illetve eddig van [[villamos vontatás|villamosítva]]. |
||
A lap 2013. december 29., 01:44-kori változata
Ezt a szócikket be kellene dolgozni a Tapolca–Ukk-vasútvonal szócikkbe. A bedolgozás után ezt a cikket törölni kell, vagy – amennyiben a szócikk címe előfordulhat a keresésben – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be. |
A Balaton nyugati részén fekvő Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk vasútvonal a MÁV 26-os számú vonala[1]. Régebben a Balatonszentgyörgy-Tapolca részt 30b-nek számozták. Az egyvágányú vasútvonal Keszthelyig fővonalnak minősül, illetve eddig van villamosítva.
Története
A Keszthelyvidéki HÉV társaság által épített vasútvonal a Déli Vasúttársaság Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalának Balatonszentgyörgy állomásától indult. A Balaton akkori legnagyobb városáig, Keszthelyig tartó 9,7 km hosszú vonalat 1888. szeptember 27-én nyitották meg.[2] A vasútvonal felépítményét 20 kg/fm tömegű, „n” jelű sínekből építették, a legnagyobb, 50 m hosszú hídja a Zala folyó felett épült.
A társaság később, 1902-ben megkezdte a vonal bővítését. A Tapolcáig történő hosszabbítást 1903. július 7-én adták át a forgalomnak[3], így a vasútvonal hossza 35 km-re növekedett. A második vonalszakasz felépítményét már 23,6 kg/fm tömegű „i” jelű sínekből építették, a régi szakaszon a felépítményt talpfa sűrítéssel megerősítették. Az újabb szakaszon 10 tonna, a régin 9 tonna tengelyterhelést engedélyeztek. A társaság vasútvonalát a Déli Vasút üzemeltette.
A vasút Tapolcán csatlakozott az 1891-ben átadott Balatonszentgyörgy–Tapolca–Ukk-vasútvonalhoz. 1909-ben pedig elkészült a MÁV észak-balatoni vasútja, amelyet szintén Tapolcáig tartott.
Közelmúlt
A vasútvonalon 1990-ben készült el a felsővezeték Balatonszentgyörgy és Keszthely állomások között. Az elmúlt időszakban megszűnt a forgalom a vonalhoz csatlakozó egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon Balatonszentgyörgy és Türje között, valamint Nemesvita megállóhelyet is bezárták.
Források
- ↑ http://www.vonatosszeallitas.hu/lista.html
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 85. és 238. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 4. kötet, 166. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-314-9)
Külső hivatkozások
- A vonal állomásai a www.vasutallomasok.hu honlapon