Mór–Pusztavám-vasútvonal
Mór–Pusztavám-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A Mór–Pusztavám-vasútvonal (jobb oldali vágány) Mór állomás előtt párhuzamosan fut az 5. sz. vonallal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 5b | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 12 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 10 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mór–Pusztavám-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Mór–Pusztavám-vasútvonal 12 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal az Észak-Dunántúlon. Menetrendi jelzése 5b. Jelenleg sem személy- sem teherforgalom nincs rajta.
Története
A vasútvonal szén szállítására épült. Az első szakasza a Zacskó és Tsa. Móri Kőszénbánya Rt. iparvágányaként épült ki 1936-ban Mór állomás és a vállalat szénosztályozója (Zacskó-rakodó) között, felváltva az addigi gőzvontatású kisvasutat. Ezt az iparvágányt előbb az A aknáig, majd 1946-ban a B és C aknáig meghosszabbították. Pusztavámra 1948-ban ért el a vasút. Két évig csak áruforgalomra használták, majd 1950-ben személyforgalomra is alkalmassá tették. A menetrend szerinti személyszállítás napi három vonatpárral 1950. december 1-jén indult meg. Tervben volt a vonal folytatása és összekötése a szintén akkoriban épült, 1950. szeptember 1-jén átadott Környe–Oroszlány-vasútvonallal, azonban ez nem valósult meg.
1967. július 1-jével Árkipuszta megállóhely megszűnt, helyette megnyílt Mór-Újtelep megállóhely. A személyforgalom 1974. október 1-jével szűnt meg az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció miatt, a teherforgalma azonban még évtizedekig megmaradt a szénbányák kiszolgálására. Visszaesését a rendszerváltozás után a bányászat leépülése hozta. A pályában károk keletkeztek: bányászati tevékenység miatt a felszín is mozgásba került, ami vágánykivetődést okozott. A lecsökkent teherforgalom miatt nem volt szándék a pálya helyreállítására, ezért az napjainkban járhatatlan. Az utolsó tehervonat 2002-ben közlekedett a vonalon.
A vonal vágányanyaga 48 kg/m-es sínekből áll, hevederes illesztéssel B jelű vasbetonaljakon. Hivatalosan engedélyezett sebessége 10 km/h, tengelyterhelése 20 tonna. Az útátjárókat három helyen is fénysorompó biztosította, amelyből a 81-es főút útátjárójánál található maradt csak meg. Pusztavám állomásépülete áll, viszont lepusztult állapotú.
Források
Referenciák
Külső hivatkozások
- Mór-Pusztavám vasútvonal
- A vonal a vasutallomasok.hu-n
- A vonal adatai a Takt-ban
- Lovas Gyula: A székesfehérvári Pályafenntartási Főnökség története Vasúthistória Évkönyv 1994
| Normál nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Keskeny nyomtávú vasútvonalak |
| ||||||||
| Egyéb vasútvonalak | |||||||||
