Eszperantó-forrás (Piliscsév)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Elleti ká studenka – Eszperantó-forrás
Pilis hegység - Piliscsév
A piliscsévi Eszperantó-forrás
A piliscsévi Eszperantó-forrás
OrszágMagyarország
TelepülésPiliscsév
Építési adatok
Építés éve1920-as évek
Típusforrás
Elhelyezkedése
Elleti ká studenka – Eszperantó-forrás (Magyarország)
Elleti ká studenka – Eszperantó-forrás
Elleti ká studenka – Eszperantó-forrás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 50′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 20″, k. h. 18° 50′ 24″
Térkép
SablonWikidataSegítség

Elleti ká studenka – Eszperantó-forrás néven van egy forrás a Pilisben, a Komárom-Esztergom vármegyei Piliscsév közigazgatási területén.[1] Ilyen néven Magyarországon még legalább öt másik forrás is létezik – Nagybakónaknál kettő, Lillafürednél, Kaposvárnál és Dombóváron, de a piliscsévi viseli legrégebb óta ezt az elnevezést. Az elnevezés egy spontán folyamatot indított el, az eszperantó forráskultuszt.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Piliscsév műemléki pincesorától északkeletre, a Csévi-barlang alatt húzódó Basina-völgyben fakad, három kisebb völgy találkozásánál, a Pilis hegytömbjének délnyugati lábánál, a jóval kisebb alapterületű, 386 méter magas Basa-hegy csúcsától északnyugatra. A falu felől gyalogút vezet a völgy hosszában, egy mezőn keresztül, egy pincesor mentén és egy kisebb kaptató érintésével a forráshoz.[3]

A forrásból elfolyó víz a Csévi-patakot táplálja.

Története[szerkesztés]

A helyi szlovák nemzetiségi lakosok körében már a 19. században kedvelt forrásnak számított, neve – Pesty Frigyes gyűjtése szerint – Elleti ká studenka volt. Az 1920-as években a környék bányászaiból alakult illegális kommunisták e forrást választották rendszeres találkozási helyüknek, ahol anélkül vehettek részt szemináriumi foglalkozásokon, hogy a hatóságok szemmel tudták volna tartani, le tudták volna hallgatni őket. Az összejövetelek az akkor népszerűvé váló eszperantó nyelv tanulásának fedése alatt zajlottak, így apránként a forrásra is ráragadt ez a név.

Az 1960-as években a település legkedveltebb kirándulóhelyei közé tartozott a forrás és környéke; esőházak, parkosított területek létesültek, a gyepet rendszeresen kaszálták, sőt a helyi hentes, Kukola Mihály hétvégente lacikonyhát is működtetett a forrással szemben, külön erre a célra kiépített kis magaslaton. 1966 júniusában az akkor Budapesten konferenciát tartó hazai eszperantisták emléktáblát is avattak itt a szövetségük nevében. Később a hely vesztett népszerűségéből, a nyolcvanas évekre egészen lepusztult.[4]

A helyi értékvédők több korábbi, kudarcot vallott próbálkozás után a 2006-os évet tűzték ki az Eszperantó-forrás rehabilitációjára.

A forrás már évtizedekkel korábban kiapadt, de a vízvételi lehetőség adott egy Norton-kút[5] segítségével.[6]

Turizmus[szerkesztés]

A forrást a piros kör és a sárga kör turistajelzések érintik, az előbbi a hegylábi pincesor közelében ágazik ki a Piliscsévet Pilisszentlélekkel és Pilismaróttal összekötő piros jelzésből, az utóbbi észak felől közelíti meg a forrást, abból a sárga jelzésből kiágazva, amely Pilisvörösvárt köti össze a Zajnát-hegyeken át Klastrompusztával, Pilisszentlélekkel és északabbi turistacélpontokkal.

A forrás környezete:

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapesttől kb. 35 km-re, Piliscsév mellett a Basina völgyben található a térképeken is jelzett "Eszperantó forrás". a környéken nagy számban élő szlovák lakosság miatt a helyiek "Elletíšká studenka" néven emlegették a forrást, amelynek a környékét az első világháború után, 1928-ban munkás eszperantisták vásárolták meg, építették ki több mint 2000 órányi munkaráfordítással, és jelölték meg emléktáblával mint "Eszperantó forrást". Az 1928-as megnyitó avatáson kb 300 újpesti természetbarát és 200 piliscsévi lakos vett részt, közöttük a helyi műveletlen, "nemzeti" jegyző is, aki nem sokkal később betiltotta az "Eszperantó-forrás" név használatát annak "nem-hazafi" jellege miatt, és elrendelte a forrás fölé emelt tető lebontását, azt használva ürügyként, hogy a névadó avatáson az egyik szónok az "elvtársak" szót használta a beszédében... 1957-ben újpesti természetbarátok és néhány eszperantista újjáépítette a forrást, és új emléktáblát helyezett el. A forrás illetve a mellette kialakított tűzrakóhely az 1960-as években kedvelt kirándulóhellyé vált. 1966-ban a budapesti eszperantó világkongresszus alkalmából egy eszperantó emblémát és emléktáblát avattak a forrással szemközti falon. A közelben lévő bányákból történt vízkiszivattyúzás miatt a 70/80-as években az egész környéken nagyon lesüllyedt a talajvíz, a forrás kiszáradt, az eszperantisták sem sűrűn látogatták, a környék elhagyottá vált, leromlásnak indult. 2013-ban egy lelkes eszperantista cégvezető-vállalkozó Trnka József vette kézbe a felújítás kérdését, és a piliscsévi önkormányzat illetve a környékbeli eszperantisták segítségével újra rendbehozták és életre keltették a forrást és a környezetét. - MESZ
  2. ingyen webnet.hu: Árpád nagyfejedelem emléke, halálának 1100. évfordulóján 907-2007: Árpád cserkészforrás Eszperantó forrás, Nagybakónak. arpad.lapok.hu (magyarul) (2007) (Hozzáférés: 2022/02/23/) arch
  3. Blue Mali – Attibati: Eszperantó-forrás Piliscsév. geocaching.hu (magyarul) (2015) (Hozzáférés: 2022. július 2.)
  4. Bendur István: Piliscsév Eszprantó-forrásáról. www.eszperanto.hu (Hozzáférés: 2022/02/23/)
  5. Pumpálóskút
  6. Magyar Természetjáró Szövetség – Dömsödi Áron: Eszperantó-forrás. www.termeszetjaro.hu (magyarul) (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.) „Az Eszperantó-forrás régen elapadt, mégis vizet ad, építményeit pedig megépülésük után rögtön lerombolták, ám csak egyre több lett belőlük.”

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]