Ugrás a tartalomhoz

Csenger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Coxy01 (vitalap | szerkesztései) 2014. szeptember 25., 15:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetességei)
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Csenger (keresztnév).
Csenger
Csengeri református templom
Csengeri református templom
Csenger címere
Csenger címere		 Csenger zászlaja
Csenger zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásCsengeri
KistérségCsengeri
Jogállásváros
járásszékhely
PolgármesterForján Zsolt (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám4765
Körzethívószám44
Testvértelepülései
Lista
Kovászna
Népesség
Teljes népesség4395 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség132,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 50′ 06″, k. h. 22° 40′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 50′ 06″, k. h. 22° 40′ 56″
Csenger (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Csenger
Csenger
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Csenger weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csenger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csenger város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Csengeri járás székhelye.

Fekvése

Csenger városa Magyarország északkeleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekszik, egészen pontosan a Szatmári-síkságon, közvetlenül a román határ mellett, a Szamos-folyó bal partján található. A megyeszékhelytől – (Nyíregyházától) 85 kilométert kell megtenni a 41-es, majd a 49-es számú főútvonalon, hogy Csengerbe jusson a látogató. A Mátészalkától 32 kilométerre, Szatmárnémetitől 18 kilométerre található településre autóval, autóbusszal és vasúton is el lehet jutni. A Mátészalka–Csenger-vasútvonalon a személyszállítás 2010. december 12-től újraindult.

Nevének eredete

Csenger rovásírással

Neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással.

Története

Csenger leegyszerűsített címere

Csenger Árpád-kori település. Nevét 1219-ben a Váradi Regestrum említette először, mikor az idevaló Árva és testvére Lukács a törvény előtt tüzes vaspróbát álltak ki.

Nagy forgalmú révje már akkoriban stratégiai átkelőhely volt a Szamoson. Az Szent István király által alapított szatmári királyi vár közelsége Csenger számára igen korán megteremtette a feltételeket a környező falvak sorából történő kiemelkedésre; Csenger az 1200-as évek elején még a Szatmári várhoz, annak uradalmához tartozott, majd 1234-ben kivált a szatmári vár birtokai közül és a Csaholyi-uradalom része lett. A Csaholyi család tagjai Csengert hamarosan birtokközpontjukká is tették, ez a település fellendülésével is járt. E fellendülés és gazdasági-politikai növekedés igazi jeleként szolgál a tény, hogy Csenger a 14-15. században a nemesi vármegye központjává vált, Zsigmond királytól 1388-ban vásárjogot kapott, 1404-ben pedig itt tartotta a rendi országgyűlést is. 1429-től már mezővárosként említik a korabeli dokumentumok. 1429-ben birtokosa a Csaholyi család, ezt ekkor új királyi adománylevél erősíti meg. 1545 körül Csaholyi Imrével a család férfiága kihalt, a csengeri birtokot leányai: Anna és Katalin kapták meg. A század második felében sűrűn változtak birtokosai: 1547-ben Patóházi Horváth, 1549-ben Báthory András, 1565-ben pedig Veszprémi Szabó Bálint szerzett itt részbirtokot. 1568-1579-ben Csaholyi Anna és férje Melith György fiai István, Pál és Péter kaptak új királyi adományt a Csaholyiak itteni részbirtokára, de 1575-ben Csenke Kelemen, 1576-ban Bognár Pál, 1577-ben pedig Zudrói Beszperémi Bálint is részbirtokosa volt.

Az 1500-as években itt tartották a megyegyűléseket és 1576-ban a protestánsok is itt tartották híres zsinatukat a szentháromságtagadó Blandratisták ellen; e zsinat megbízásából szerkesztette Méliusz Juhász Péter az úgynevezett csengeri hitvallást. Innen lehet számítani a kálvini irányzat uralomra jutását e vidéken. Gyakran tartottak itt ezután is zsinatot és egyházkerületi gyűlést, így 1583-ban, 1598-ban, 1604-ben és 1619-ben is. A 17. században községi önállósága is megnövekedett. 1633-ban minden dézsmájára saját polgárai kaptak királyi engedményt.

Az 1600-as években ugyancsak több birtokosa volt; 1659-ben Kapy Klára, 1672-ben Divényi Ferenc, 1696-ban a szatmári vár szerepelt birtokosaként, majd a 17. század ban a gróf Teleki, gróf Károlyi, báró Barkóczy, a Kállay, Kende, Eötvös, Klobusiczky, Rápolthi Nagy, Szuhányi, Fogarassy, Jékey, Urai, Ujhelyi, Korda, Becsky, Mátay, Riskó, Osváth, Hadadi, Belényessy, Komlóssy, Jánky és más családok, a 19. század közepéig mellettük még a báró Jósika és Szőgyényi családok, a 20. század elején legnagyobb birtokosa Szuhányi Ferenc volt.

A gazdag történelmi múlt legfontosabb tárgyi emlékeit a Csenger központjában található Helytörténeti Múzeum színes tárlatai őrzik és mutatják be az érdeklődőknek.

Csenger legújabb kori történetének egyik legfontosabb dátuma 1989. március 1., amikor ismét városi rangot kapott.

Várossá válásának 10. évfordulóján fejlődésének, lendületes urbanizációjának elismeréseként Hild János-díjjal jutalmazták a kisvárost és polgárait.

Itt volt Jósika Miklós első feleségének, Kállay Erzsébetnek a birtoka. Az író többször is megfordult a községben, számos levelét keltezte innen.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei

Református templom
Petőfi szobor a művelődési ház előtt
  • Csenger egyik legnagyobb, országos hírű büszkesége a 13. században, kora gótikus és késő román (a tornyon némi reneszánsz beütéssel) stílusban épült református temploma. (Virtuális túra: http://virtualisturak.pazirikkft.hu/virtualistura/csenger ) Piros-fekete téglákból kirakott fala harmóniájával, arányos szerkezetével bizonyítja az Alföldön valaha létezett téglaépítészet monumentalitását. A csengeri református templom egyik legnagyobb értéke az 1745-ből származó, reneszánsz népi motívumokkal gazdagon festett kazettás deszkamennyezet. A templom falai között több zsinatot is tartottak a reformátusok, melyek közül a legfontosabb az 1576. évi volt. Ez utóbbi zsinatot Méliusz Juhász Péter vezette, aki összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket.
  • Görög-katolikus temploma Makovecz Imre tervei alapján készült
  • Klasszicista stílusban épült római katolikus temploma

Érdekesség, hogy Csengerben e három egyház ugyanabban az utcában építette fel templomát: a szatmári kisvárosban e három különböző felekezet tagjai az általuk „Templomok utcájának” elnevezett városrészben, békességben gyakorolják hitüket.

  • Adventista templomát szintén Makovecz Imre tervezte. A fentebb említett három, majd' egymás mellett található templommal ellentétben nem kifejezetten a központban található, ám építészetileg különleges, egyedi megoldásokat vonultat fel.
  • A belváros múlt században épült és a közelmúltban felújított épületei jellegzetes hangulatot kölcsönöznek Csengernek. Ilyen a klasszicista stílusú, úgynevezett Jékey-ház, amely sokáig a város egyetlen emeletes épülete volt, valamint az 1700-as évek végén, barokk stílusban épült Szuhányi-kastély (manapság Schuster Hotel néven veszi ki részét a látogatókkal való törődésből).
  • A csengeri városközpont sok látnivalót nyújt az építészetet kedvelő turisták számára, szinte egymást követik a Makovecz Imre és csoportja által tervezett épületek:
    • Az ÁMK (Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ és Könyvtár, Pedagógiai Szakszolgálat) (http://www.csengeriskola.sulinet.hu) Petőfi Sándor nevét viselte, de az általános iskolát 2012-ben a csengeri közoktatás 450. évfordulóján Makovecz Imre nevét vette fel (Makovecz Imre Általános és Alapfokú Művészeti Iskola), az épület főbejárata előtt Makovecz-szobrot is avattak. Az iskola államosításával kivált az ÁMK-ból. Az ÁMK megmaradt Petőfi Sándornak. A két intézmény ugyanabban az épületben található. Az általános iskola és a művelődési ház mind külsőleg, mind a belső térkiképzés (gótikát idéző beltér és aula) szempontjából ékessége a városnak. Az alsó és a felső tagozat külön épületben találhatók: az alsó a Kossuth Lajos, a felső az Ady Endre utcában van. Az ÁMK-ban található a Művelődési Központ, a Városi Színház és a Városi Könyvtár (http://cskonyvtar.atw.hu) is
    • Az általános iskola mellett épült fel a Városi Sportcsarnok nemzetközi rendezvények és sportesemények számára is megfelelő feltételeket nyújt (2005-ben egyik helyszíne volt a 15. Ifjúsági Kézilabda Világbajnokságnak: Chile-Brazília és Franciaország-Kuvait mérkőzött egymással Csengerben). Itt épült a Városi Étkezde, amely mind az önkormányzati és további közintézményi (általános iskola, rendőrség stb.) dolgozókat, mind a diákokat és a lakosságot ellátja hétköznaponként meleg ebéddel. Utcafrontján áll a Kovászna testvérváros által ajándékozott míves székelykapu.
    • A Makovecz-csoport munkáját dicséri a Szolgáltatóház is, aminek rusztikus tömbje harmonikusan illeszkedik környezetéhez.
    • A legkülönfélébb egészségügyi szolgáltatások és szakrendelések a Népjóléti Intézmény erdélyi hatásokat idéző épületében kaptak helyet.
    • A Polgármesteri Hivatal épületének tervezési munkálatai szintén Makovecz Imre nevéhez kötődnek. Belső terei, különösen az impozáns házasságkötő terem méltán teszi büszkévé megálmodóit. Itt található a testvérvárosok fejfája, amit 2009. március 15-én a 20 éves város ünnepére emeltettek.
    • A Református Gyülekezeti Ház családias külsejével, barátságos belső tereivel és csöndes parkjával tökéletesen harmonizál a református templom műemléki környezetével.

• 1982-ben alakult a Csengeri Helytörténeti Múzeum, mely a városka főterén egy volt nagypolgári lakóházban kapott elhelyezést. Öt állandó kiállítással rendelkezik. Régészeti anyaga a megyében is számottevő. Gazdag dokumentumanyaga segíti a kutatókat. Szépen rendezett udvarán, két nyitott színben nagyobb mezőgazdasági eszközök láthatók. Az udvaron kialakított bográcsoló kedvelt találkozóhelye a helyi baráti csoportoknak, egyleteknek, iskolai osztályoknak. Bővebb információk: http://www.museum.hu/csenger/helytorteneti

  • Csenger középiskolával is rendelkezik. Az Ady Endre Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium az egész megye területéről fogadja a diákokat. Az országhatár közelsége miatt vám- és pénzügyőrképzés is folyik a létesítményben. A gimnázium kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápol külföldi testvérintézményeivel. Kiemelkedő fontosságúak erdélyi kapcsolatai: közös rendezvényeken, szavaló- és prózamondó versenyeken találkozhatnak a magyar anyanyelvű diákok.
  • 2000-ben, a Millecentenárium évében épült a város új, központi tere, melynek középpontjában Szent István királyunk lovasszobra áll, Párkányi Raab Péter budapesti szobrászművész alkotása.

A város labdarúgócsapatának honlapja: (http://csengerfc.freebase.hu)

Kulturális élete

Csenger város legfontosabb rendezvényei kulturális jellegűek. Jó példa erre az évente, augusztusban megrendezett Csengeri Napok, mely egy komolyzenei fesztivállal, a Szatmári Zenei Napok-kal kezdődik, majd különböző sport- és kulturális eseményekkel, és az 1988-tól a város főterén -a középkori vásárok színhelyén megrendezett - úgynevezett Zsigmondi Vásár-ral folytatódik (1388-ban Zsigmond király adta a vásárjogot Csengernek), végül Szent István ünnepével és egy nyárbúcsúztató koncerttel zárul.

Szatmári Almanapok

Az almát Csenger "aranyaként" tartják számon. Az itteni gyümölcsöt nem csak Magyarországon, hanem Románia területén is forgalmazzák. A népi hiedelem szerint az alma a megélhetést, az egészséget a benne rejlő vitaminoknak köszönhetően, ezek mellett a jókedvet is, hiszen ízletes pálinkát is készítenek belőle. A Szatmári Almanapok az almaszüret időszakában vonzza Csengerbe a látogatókat. Maga az esemény egy gyümölcstermesztéssel foglalkozó szakmai fórum és kiállítás köré szerveződik: a szakmai programok gasztronómiai kiállítással, almalekvár-főzéssel, bográcsolással, almás sütemények sütésével, különböző kulturális programokkal és sportvetélkedőkkel vannak egybekötve. Ez a tematikus rendezvénysorozat a környéken az egyetlen olyan fesztivál, amely csak erre a gyümölcsre alapozva van kitalálva. Itt egyaránt helybéli, környékbéli, belföldi illetve külföldi almatermesztők is részt vesznek. Ez a program segíti a termesztők és a kereskedők közötti kapcsolatok kialakítását, a termékek piacra jutásának megszervezését, a szatmári hagyományok ápolását, az új értékek létrehozását. Idén immár 15. alkalommal kerül sor a sikeres rendezvény lebonyolítására.

A Szatmári Almavirágnap az almavirágzással köthető egybe. Ilyenkor különböző programokkal kedveskednek az érkezőknek: bográcsozás, sütés-főzés, különböző táncos és zenés mulatságok várják az idelátogatókat. Nem maradhat ki a szántás-vetéssel kapcsolatos fórum sem a programból. Természetesen a program vallásos része is megmaradt, mint pl: a kertek megszentelése " a fagyosszentektől".

Csenger városa kiváló kapcsolatot tart fent a határon túl élő magyarokkal. Három romániai testvérvárosa (Kovászna, Tasnád, Szatmárnémeti) állandó és lelkes partnere a csengeri rendezvényeknek, eseményeknek. A gyümölcsöző együttműködés és a történelmi összetartozás jelképeként Kovászna székelykaput is ajándékozott Csengernek. 2005-ben egy újabb város, a németországi Hauenstein is aláírta a testvérvárosi szerződést, hogy a két település között a 80-as évek végén (a Josef Seibel márkanévvel fémjelzett cipőipar révén) kialakult gazdasági kapcsolata egyéb területeken is együttműködést eredményezhessen. Legújabb testvértelepülésünk a várostól alig 5 kilométerre fekvő Óvári, mellyel 2007. augusztus 17-én vette fel a kapcsolatot városunk.

Híres szülöttei

  • Riskó Ignác (1813): Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője lett.A vármegye haladó szellemű egyéniségeivel volt kapcsolatban, verseket is írt. Versei az 1840-es években az "Atheneaum" című rangos irodalmi folyóiratban és más divatos reformkori újságokban jelentek meg. Bajza József nagy jövőt jósolt neki. Szoros barátságban állt Petőfivel, Szendrey Júliának ő mutatta be a költőt. 1848-ban Nagykároly országgyűlési képviselője lett. A radikális párt tagja. Ő vezette a híres áprilisi trónfosztó országgyűlésnek a jegyzőkönyvét. Neve az oratóriumban, a szószék melletti padon réztáblába vésve látható. Kormánybiztosi feladatokat is betöltött. A szabadságharc bukása után börtönt szenvedett, mely véglegesen derékba törte irodalmi pályáját: soha nem foglalkozott többé irodalommal. Mint pénzügyminisztériumi osztályfőtanácsos ment nyugdíjba. 1890. október 22-én halt meg.

Irodalom

  • A mi városunk Csenger (2002, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
  • Szatmár ékszerdoboza Csenger (2006, Kiadó: Csenger Város Önkormányzata, Szerkesztő: Szondi Erika)
  • Képes utazás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (2005, Kiadó: Life-Trend Bt. Nyíregyháza, Fotók: Elek Emil, ISBN 963 219 3865)
  • Marosi Ernő - Magyar falusi templomok (1979, Kiadó: Corvina Kiadó)
  • A Csengeri járás földrajzi nevei: Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei (Szerkesztő: Kálnási Árpád–Sebestyén Árpád Debrecen, 1993.)
  • Csengeri Hírmondó városi havilap (Szerkesztő: Mesterné Juhász Beáta.)

Testvértelepülések

További információk

Források

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Németh Péter: a középkori Szatmár vármegye települései a XV. század elejéig ISBN 978-963-7220-63-0

Jegyzetek

  1. ↑ Csenger települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csenger&oldid=15154723”