Szatmári uradalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szatmári várnak is – az ország többi váraihoz hasonlóan – nagy uradalma volt. Az országban az akkori szokások szerint terménygazdálkodás folyt, a várak a fenntartásukhoz szükséges – mezőgazdasági és ipari termelésből származó – javakat a várhoz tartozó várbirtokokon termeltették meg a várbirtok földjeire fogadott jobbágyokkal, kikkel külön-külön településenként szerződést kötöttek (urbárium), megállapodva, hogy mivel tartoznak terményben, pénzben, kézi és igavonó napszámban.

Története[szerkesztés]

A szatmári uradalom központja maga a szatmári vár volt, melyhez négy nagy uradalmi központ tartozott 1592-ben, de a szatmári várnak már korábbról is maradtak fenn számadásai (MLt. 1337, OLt. Urbaria et conscriptiones, Gróf Károlyi cs. oklevéltára III.).

Az 1570 tájáról fennmaradt számadások szerint akkor 3 uradalma volt a szatmári várnak:

Szilágycseh 43 községgel, Erdőd 49 településsel, ezenkívül Bihar vármegyében 34 falu, s valamennyi külön úrbéri viszonyban volt az uradalommal.

A szatmári vár uradalmai 1592-ben:

A szatmári béke előtt, az 1693-as összeíráskor viszont már csak 80, részben, vagy egészben a szatmári várhoz tartozó települést írtak össze:

Nagyerdőd, Kiserdőd, Madarász, Sós, Nántű, Rákos, Terebes, Gyűrűs, Nagyszokond, Kisszokond, Medgyes, Szoldobágy, Lophágy, Felső-Boldád, Alsó-Boldád, Mogyorós, Színfalva, Barlafalva, Szakállasbikó, Papbikó, Válaszút, Oláhújfalu, Oláhtótfalu, Szelistye, Miszoka, Nánd, Kányaháza, Csenger, Ujfalu, Jánosi, Angyalos, Nyírmeggyes, Pályi, Parasznya, Sándor, Nagykocsord, Tunyog, Csaholy, Gebe, Mátészalka, Sályi, Győrtelek, Sonkád, Botpalád, Kispalád, Nagy-Palád, Ombod, Darócz, Amacz, Lázári, Pálfalva, Iloba, Sebespatak, Halmi, Tasnádváralja, Bábonya, Terez, Kökénmyeid, Fancsika, Verbőcz, Kóród, Csécse, Milota, Fülesd, Nagyszekeres, at, Kisnamény, Majtis, Remete, Szent-Márton, Ujváros, Sárköz, Udvari, Szamostelek, Ujfalu, Kiskolcs, Felsőfalu, Komorzán, Túrvékonya és Kányaháza.

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Orsz.Levéltár Urbaria et conscriptiones
  • gr.Károlyi cs. oklt. III.