Szakáld
| Szakáld | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tiszaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Barta Zsolt (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3596 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 436 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,18 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″47.941461°N 20.907089°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″47.941461°N 20.907089°E | |||
 Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Szakáld weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáld témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Fekvése
Szakáld község a tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén található a Sajó-folyó és a Hejő-patak között. A főútvonalaktól elzárt kis település mellett 1-1,5 km-re, a Hejőszalonta felé vezető utat keresztezi a mezőcsáti vasúti szárnyvonal, itt volt Hejőszalonta néven egy vasúti megálló, de 2007. március 4-étől megszűnt a forgalom. Hejőbábától 5 km-re, a Hejőszalonta mellett található mezőcsáti úttól 4 km-re található. Szakáld tehát a 35-ös számú főút és a Miskolc-Mezőcsát vonal közötti bekötőúton fekszik, amely nem kedvez a község gazdasági életének.
Története
Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.
A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a 19. század elején nyeri vissza.
A 19. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görögkatolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Treznai István (független)[3]
- 1994–1998: Treznai István (független)[4]
- 1998–2002: Treznai István (független)[5]
- 2002–2006: Treznai István (független)[6]
- 2006–2010: Treznai István (független)[7]
- 2010–2012: Dr. Barnóczki Károly (független)[8]
- 2012–2014: Dr. Barnóczki Károly (független)[9]
- 2014–2019: Dr. Barnóczki Károly (független)[10]
- 2019-től: Barta Zsolt (független)[1]
A településen 2012. július 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult és meg is erősítette pozícióját.[9]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 483 | 467 | 459 | 408 | 436 | 441 | 436 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 6,4%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (33% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.
Jegyzetek
- ↑ a b Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ a b Szakáld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Szakáld Helységnévtár
