Göncruszka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 09:29-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Göncruszka
Göncruszka címere
Göncruszka címere		 Göncruszka zászlaja
Göncruszka zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterÖchlschläger Zsoltné (független)[1]
Irányítószám3894
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség658 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,69 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 50″, k. h. 21° 14′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 26′ 50″, k. h. 21° 14′ 20″
Göncruszka (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Göncruszka
Göncruszka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Göncruszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Göncruszka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Göncruszka település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban. Göncruszka az államalapítás óta Abaúj megye települése, melynek eredeti székhelye Kassa, ami csupán 30 km-re van.

Fekvése

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található. A legközelebbi város: Gönc (4 km), környező települések: Hejce (7 km) és Vilmány (4 km).

Keletről a Eperjes-Tokaji-hegység övezi, az Abaúji-Hegyalja kistáj része. Ennek kiemelkedő csúcsai, a Borsó-hegy (733 m) és a Gergely-hegy (783 m), ezek uralkodnak a táj felett, növelvén annak szépségét. Lábai előtt terül el a széles völgy kitűnő termőföldjével. Éghajlata száraz, hűvös.

Nyugati oldalán a Hernád határolja. A Magas-Tátrára nyitott völgyön északról a „kurucok szele” gyakran süvít át a községen. Északon Gönccel, délkeleten Hejcével, dél felől Vilmánnyal, nyugatról Hernádvécsével és Hernádszurdokkal határos, az utóbbi két település a Hernád túlsó oldalán találhatók.

A Hernád-völgy hosszú, árokszerű medence, helyenként kb. 8 km széles és 190 km hosszú. A folyó több forrásból ered, néhol sziklahasadékon át éri el Igló lapályát. Beleömlik a Gölnic, Kassától délre a Tarca, az Ósva és a Miszlóka-patak. Ónod közelében éri el a Sajót, majd Tiszaújvárosnál együtt folyik be vizük a Tiszába. A község határa a folyótól a hegy lábáig terjed, kitűnő a termőföldje; ha áradás van, akkor a hegyoldal adja a termést, ha pedig szárazság uralkodik, a folyó tárolja a nedvességet.

A Hernád túlsó jobb partján a 3-as főút és a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal húzódik. A folyó bal oldalán, a falu keleti szélén fut a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal. Az országút pedig átszeli a települést. Ez jelenleg a Fő utca.

Az ősi fő útvonal a hegy lábánál vezetett, az úgynevezett Klastrom-kert alatt, a Savós-kút közelében a boldogkői vár és Gönc között, amely összekötötte valamikor a Balkánt Lengyelországgal. Ez volt a levantei kereskedelmi útvonal a Balti vidék és Dél-Európa között. Sok gyümölcsöt és bort szállítottak itt. Gazdaságilag részben előnyére volt a vidéknek, komoly hátrányt az jelentett, hogy katonai útvonal is volt, a harcok idején a lakosság sokat szenvedett. Erdőkbe, mocsarakba, alagutakba rejtőztek az ellenség elől.

Vizei

Göncruszkán két patak folyik keresztül. Az egyik, a Ruszka-patak a felső szőlőhegy aljából, a Virhócz-kútból, a felső urasági táblán, a falun keresztül folyik és a Peretkába ömlik. 1970-ben szabályozták a patakot a nagy esőzések folytán való kiöntései miatt. A másik patak a Gönc határából jön; ez működtette hajdan a református templom melletti malmot. Bő vize áradáskor a falu északi részét sokszor elborította, emiatt is húzódott a lakosság a 18.-19. században délkeletre, a magasabb részekre. Az ősi templom ezért áll jelenleg a falu északi végén. Ennek a pataknak több neve is van: Gönci-patak, Peretka, Ósva-patak, de a régiek Hedrik-pataknak nevezték a falu mellett húzódó szakaszát. Hedrik nevű volt II. Géza király nádora, és az ő idejében épült az ősi műemlék-templom. Elképzelhető, hogy Hedrik nádornak itt is volt egy szálláshelye, amely a tatárjárás idején elpusztult. Innen maradt fent ez a név.

Pesty Frigyes gyűjtése alapján tudjuk, hogy 1865-ben még „létezett határunkban egy hideg tó… Teteje meleg, mert meleg forrása is van. Sok hal van benne, télen sem fagyott be. A Lázi réten és Görbe-tavat is találunk, ami sokszor kiszáradt, mint ahogy a Kerektó is.” Ezek a vizek a Hernád szabályozása következtében megszűntek.

Története

Göncruszka (Ruszka, Uruszka) Árpád-kori település. Nevét a Váradi Regestrum már 1220-ban említette Vruzca, majd 1221-ben Rvzka néven.

Ruszka a vizsolyi ispánsághoz tartozó 10 királynéi német telepesfalu egyike volt, lakói 1220-ban elűzték két falunagyukat. Az idevaló Seraphin és Ethened, akik a Ruszkaiak ősei, már 1221-ben birtokosok voltak a településen.

1317-ben ebből a Ruszkából elégítették ki Seraphil özvegyét hitbére és jegyajándéka, és leányait leánynegyedük felől. Ekkor már papját is említették.

1332-ben Izsép a ruszkaiak közül az egész Ruszkát magáénak vallotta. A pápai tizedjegyzék adatai szerint ekkor papja 18 garas, 1333-ban 16 garas pápai tizedet fizetett.

Göncruszka, egykori zsidó temető

1700-tól hívják Göncruszkának.

1977-ben Gönchöz csatolták, majd húsz évvel később ismét különvált.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Somosi Béláné (független)[3]
  • 1994–1998: Somosi Béláné (független)[4]
  • 1998–2002: Somosi Béláné (független)[5]
  • 2002–2006: Urbán József (független)[6]
  • 2006–2010: Urbán József (független)[7]
  • 2010–2014: Urbán József (független)[8]
  • 2014–2019: Urbán József (független)[9]
  • 2019-től: Öchlschläger Zsoltné (független)[1]

A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
668
638
643
712
624
658
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 11,9% cigánynak, 0,2% németnek, 1,7% szlováknak mondta magát (14,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 17,5%, görögkatolikus 0,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 1,7% (22% nem válaszolt).[11]

Jegyzetek

  1. ↑ a b Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ a b Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  6. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  7. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  9. ↑ Göncruszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  11. ↑ Göncruszka Helységnévtár

További információk

  • Göncruszka weboldala
  • Bojtorné Toókos Uzonka: Göncruszka, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1992 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Bojtorné Toókos Uzonka: Göncruszka. A község története és társadalomrajza; megj. a Kazinczy Ferenc Társaság, Fony–Sátoraljaújhely, 2005
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Göncruszka&oldid=23565106”