Farnas

Farnas (Sfăraş)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Szilágy
Község	Váralmás
Rang	falu
Községközpont	Váralmás
Irányítószám	457017
SIRUTA-kód	140057
Népesség
Népesség	108 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	54
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	354 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″46.904891, 23.098589
Sablon • Wikidata • Segítség

Farnas (románul Sfăraş) falu Romániában Szilágy megyében.

Fekvése

Bánffyhunyadtól (románul Huedin) észak-keletre a vasútvonalhoz közel fekszik.

Első említése

XII. századi tizedjegyzék. 1839-ben és 1863-ban Szferas, 1873-ban Szferázs, 1930-ban Sfăraşu néven találjuk.

Lakossága

1850-ben 365 főből 203 fő magyar, 4 fő zsidó, 2 fő cigány. 1992-ben 180 főre apadt lakosságából 111 fő román és 69 fő magyar. 1850-ben 156 fő görög katolikus, 8 fő római katolikus, 197 fő református 4 fő izraelita hitű. 1992-ben 110 fő ortodox, 2 fő római katolikus, 67 fő református.

Története

Árpád kori település, a XII. századig Adorján vár területe volt, majd királyi birtok, a Váradelőhegyi Prépostság, majd a Szent Jób Apátság tulajdona volt. XII. századig Bihar vármegyéhez tartozott. XIII. századi Bécsi Codex szerint már Mater Ecclesia, önálló egyháza volt. Eredeti lakói katolikusok voltak, akik a reformáció óta reformátusok. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott. 1850-ben 365 fős lakosságából 203 magyar, míg 1992-ben 369 lakosából 180 a magyar és többségében református (67) is.

Látnivaló

Mai temploma valószínűleg a tatárjáráskor (1241) lerombolt Almásmonostor várának köveiből a XV. században, gótikus stílusban. Az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban megrongálódott épületet csak 1750-ben hozták helyre. Ajtókereteit reneszánsz faragványok díszítik. A templomhajó és a nyolcszögletű szentély mennyezetét Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái (kétfejű sas, pelikán, nap, bűnbeesés) díszítik, szószékét ugyancsak Umling készítette 1750-ben. A falba épített, 1510-ből való sírkő a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Franasi Veress Jánosnak állít emléket. A templom melletti harangláb két harangja közül a nagyobbik 1745-ből való.

A faluban található még a Szent-Iványi család XIX. század eleji kastélya, melyet öregek otthonává alakítanak.

Forrás

• Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
• Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
• Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)

Külső hivatkozások

• http://www.kalotaszeg.mlap.hu

Lásd még

• Kolozs vármegye
• Kalotaszeg