Gyalui Asztalos János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Gyalui Asztalos János 17. század végén, 18. század elején Gyaluban (románul Gilău, németül Julmarkt) élt festő és asztalos a török világ elől menekülő kisnemes volt. Több műve - festett kazettás mennyezetek és festett karzatok - maradt fenn a kalotaszegi református templomokban. A centrális, alig néhány motívumból álló, erős reneszánsz hatású, egy adott mintát egy sorban elhelyező díszítésmódja félreismerhetetlen.

Magyarbikali fakazetták

Virágos reneszánsz[szerkesztés]

„Az olasz ízlés a fejedelmek példáján nemcsak az építkezésben hódított tért, hanem a bútorzatban, a díszítő művészetben, ötvösségben. Hatása kisugárzott a népművészetre is, a magyar nép rokon lelkialkata folytán. Olasz díszítő motívumok lepték el a festett ládákat és kancsókat, a hímzéseket, a falusi templomok mennyezetét és karzatait, szószékeit, virágok és vázák, füzérek és koszorúk, s létrehozták a naiv, de finom művészi érzékkel stilizált, gazdag és élénk színfantáziájú, népies, ú. n. virágos reneszánszt. Ez a gyökeresen erdélyi stílus, amely eljutott a legkisebb és a legtávolibb magyar falvakba, utat talált a városokba is. A népművészet körébe tartozó régibb emlékek közül szép példáit találjuk a bánffyhunyadi és körösfői templomokban, későbbi korból a vistai (Kolozs m.) templom ú.n. legénykarzatán, Gyalui Asztalos János művén (1699) és az ákosi templom faragott és festett kóruspadjain.” /Erdély, Magyar Történelmi Társulat, Budapest, 1940/

Magyarvistai festett mennyezet és karzat

Források[szerkesztés]

  • Lángi József - Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 1., Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, Budapest, 2007
  • Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével, Romanika kiadó, 2006.
  • http://mek.oszk.hu/04700/04729/html/