„MÁV 40 sorozat” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a autóbusz-forduló (AkH12-139) AWB |
|||
54. sor: | 54. sor: | ||
== Irodalom == |
== Irodalom == |
||
* {{ |
* {{CitLib | közreműködők=szerk. Mihály Kubinszky | cím= Ungarische Lokomotiven und Triebwagen | kiadó= Akadémiai Kiadó | hely= Budapest | év=1975 | isbn=963-05-0125-2 }} |
||
* {{ |
* {{CitLib | szerző= Ernő Lányi et al. | közreműködők=szerk. Közlekedési Múzeum | cím = Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon | kiadó= Közlekedési Dokumentációs Vállalat | hely= Budapest | év= 1985 | isbn= 963-552-161-8 }} |
||
{{Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai}} |
{{Osztrák–Magyar Monarchia mozdonyai}} |
A lap 2018. március 11., 17:31-kori változata
MÁV 40 sorozat | |
MÁV TIVc MÁV 40 sorozat CFR 40 sorozat | |
Pályaszám | |
MÁV TIVc 4291–4297 MÁV 40,001–007 CFR 40,001–007 | |
Általános adatok | |
Gyártó | Floridsdorf |
Gyártásban | MÁV 40.007.JPG 1908–1909 |
Darabszám | MÁV: 7 CFR: 7 (MÁV-tól) db |
Műszaki adatok | |
Tengelyelrendezés | 1D1 |
Nyomtávolság | 1435 mm |
Hajtókerék-átmérő | 1050 mm |
Futókerék-átmérő | 770 mm |
Engedélyezett legnagyobb sebesség | 40 / 12 km/h[1] km/h |
Ütközők közötti hossz | 11376 mm mm |
Tapadási tömeg | 48 t t |
Fékek | |
Típusa | Westinghouse |
Gőzvontatás | |
Jelleg | 1D1-n4zzt |
Hengerek | |
Száma | 2+2 |
Átmérője | 500 mm |
Dugattyú lökethossza | 600 mm |
Gőznyomás | 12 Atm |
Rostélyfelület | 2,4 m² |
Túlhevítő felület | 52,1 m² |
Forrfelület | 165,8 m2 |
Gépezeti vonóerő | 14110 kg |
Vezérmű rendszere | 2 x Heusinger-Walschaert |
Vízkészlet | 6 m³ |
Tüzelőanyag-készlet | 3 m³ |
Fogaskerekű hajtás | |
Hajtó henger átmérője | 420 mm |
Hajtó dugattyú lökethossza | 600 mm |
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 40 sorozat témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A MÁV TIVc, később a MÁV 40 sorozat egy magyar 1D1 tengelyelrendezésű szertartályosgőzmozdony-sorozat volt. 1908 és 1909 között gyártotta a Floridsdorf. Összesen hét db készült belőle.
Története
A florisdorfi mozdonygyártól rendelt a MÁV 1896 és 1897 között hét darab fogaskerekes szertartályos mozdonyt a Karánsebes–Őrválalja fogaskerekű pályaszakaszra. Ez a pályaszakasz ma a Román Államvasutaké. A gépek Abt-rendszerűek voltak, négy csatolt kerékpárral elöl és hátul egy-egy Adams rendszerű futótengellyel, hogy egyenletesebb legyen a súlyelosztása a MÁV TIVb osztály –énál. A mozdonyok belsőkeretesek voltak, az adhéziós hengereket a kereten kívül, a fogaskerekes gőzhengereket pedig belül helyezték el. A gépek Heusinger vezérlésűek voltak. A sebessége adhéziós üzemben 40, fogaskerekes üzemben 12 km/ó volt. A fogaskerekes pályán 120 t tudott továbbítani. A mozdonyok a MÁV-nál előbb TIVc osztály 4291-4297 pályaszámokat, 1911-től a 40 sorozat 001-007 pályaszámait kapták.
1918 után a pálya és a mozdonyok is Romániába kerültek. A CFR a mozdonyokat a MÁV pályaszámokkal üzemeltette tovább.
Megörzött mozdonyok
Az egykori MÁV 40.007 pályaszámú mozdony CFR pályaszámmal fogaskerekű gépezetétől megfosztva, hajtórudak nélkül Désen van kiállítva egy lakótelep melletti autóbusz-fordulóban. A 40.006 pályaszámú mozdonyt 2002-ben eladták Szlovákiának ahol 2014-re üzemképes állapotúra újították fel. 2015 nyarántól a 4296 eredeti pályaszámával a Pohronská Polhora–Tisovec fogaskerekes pályaszakaszon múzeumvonatként üzemel.
Külső hivatkozások
- Fotosammlung über die MAV-Reihe 40 auf www.dampflok.at
- Bildbericht über die erhaltene MAV-Reihe 40 auf der Bahnstrecke Podbrezová–Tisovec
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a MÁV TIVc című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Adhéziós üzem / Fogaskerekes üzem
Irodalom
- Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Szerk. Mihály Kubinszky. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1975. ISBN 963-05-0125-2
- Ernő Lányi et al: Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Szerk. Közlekedési Múzeum. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. 1985. ISBN 963-552-161-8