Szalaszend

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 13:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Szalaszend
Református templom
Református templom
Szalaszend címere
Szalaszend címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Tóth István (független)[1]
Irányítószám3863
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1002 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség58,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 23′ 10″, k. h. 21° 07′ 23″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 10″, k. h. 21° 07′ 23″
Szalaszend (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szalaszend
Szalaszend
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szalaszend weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szalaszend témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szalaszend község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. A Cserehát keleti oldalán, a Hernád völgyének nyugati oldalán fekvő, a Bélus-patak mentén elnyúló kis falu. A legközelebbi város Encs (6 km). Három falu egyesülésével jött létre a keleti-csereháti kistelepülés.

Története

Szalaszend egykori településrészeinek első ismert okleveles említése a 13. századból származik. Ezt követően a területet a szendi nemesek birtokaként tartották számon. A Szendi család kihalása után a település a Kállaiakra szállt át. A török megszállás szakasza nehéz időszakot jelentett a településeknek: Felsőszend 1573-ban a török csapatok gyújtogatásának esett áldozatul és a másik két település is majdnem elnéptelenedett. A vidék csak a 18. század elejére kezdett újra benépesedni.

A mai település templomai a felsőszendi és alsószendi református templomok. Az eredetileg a 15. században épült, gótikus eredetű egykori alsószendi református templom a 18. századi barokk átépítéskor nyerte el jelenlegi formáját. A hajó déli oldalán gótikus ablak található, a falon látható sírlap 1630 körüli, míg a szószék 1817-ben készült. A felsőszendi református templom barokk stílusban épült, mai formáját csak a 19. században nyerte el. A belsejében látható barokk festett famennyezet és szószék a 18. századból származik.

A mai település 1936-ban jött létre Szala, Alsószend és Felsőszend községek egyesítésével.

Szala

E község nevéről már 1264-ben említést tettek egy oklevélben, Zaladienses (Zala) néven. "Az első történelmi nyoma a XV. század elejéről való. 1427-ben birtokosa Piros László volt, 7 portányi birtokkal. Huszti Bálint 1479-ben új adományként kapta Mátyás királytól. Ugyanő volt 1484-ben a megye alispánja is. Zálogjogon Buzlai Miklós bírt részeket a Méhész családtól a faluban. Földesura volt 1489 körül az alszetenyei Bakó család is. Területe a huszita háborúk idején állandó harcok színtere volt. A török hódoltság alatt évi adót fizetett 21 frt összegben. 1711-1715 években lakatlan terület. 1720-ban 2 nemes család lakta, még 1726-ban is csak ugyanaz az állapot. Református temploma 1782-1786 körül épült. 1828-ban lakossága, mely település útján jutott a községbe - 447 személy, főleg református vallású. Zsinagógája is állott már, 32 hívővel. Lakóházainak száma csak 56, vagyis 5-6 család lakott általában egy-egy házban. 1830 körül urasági kastélya épült, földesura a Turánszky család volt. 1869-ben 388, 1920-ban 423 lakosa volt, 1878-ban a Hernád folyó áradása a község sok házát elpusztította. 1935-ben 3 középbirtokossal rendelkezett, a világháborúban a község lakói közül 86-an vettek részt, és 9-en haltak hősi halált."[3]

Szend

Szend, később Alsószend nevét 1256-ban említik először az ismert források, Scend, majd 1264-ben Zend alakban. 1327-ben az Anjou okmánytár oklevele említi először Olzend nevét, amelyből már kikövetkeztethető hogy létezhetett a település Felsőszend része is.

Ősi családi birtok volt a királyság kezdetétől. 1269-ben a Szendy család bírta, a család magva szakadtával 1435-ben a kis és nagykálnai Kálnay család kapta Zsigmond királytól. Katolikus egyháza már 1332-ben állott, 1427 körül a falu nagysága 10 porta volt. 1595-ben Torma János a plébánosa. Református leányegyháza 1608-ban van említve, 1640-ben a török hódoltság alá került. 1715-ben 4 jobbágy lakosa volt, a többit a pestis ragadta el, vagy menekülésre késztette. Később a lakosságát betelepítéssel kiegészítették, 1828-ban 304 személy lakik a községben, főleg református hívők, kiknek templomuk volt már az 1780-as évektől. Lakóházainak száma 46 volt. Akkori birtokosa Matolcsy György újabb telepítésekkel igyekezett a termékeny talajt művelt területté tenni. 1833-ban a Kandó családé a település határa, lisztmalma és bortermelése jól ismert a környező vidéken. A község nevezetessége volt a birtokos család szép kastélya, 1869-ben 285, 1920-ban 268 lakosa volt. 1878-ban a Hernád áradása sok házat romba döntött. Határa 855 kat. hold, dombos vidék a Bélus patak mellett fekszik. Edelényi Árpád ny. min. tanácsosnak és Kállay Ubul ny. főispánnak van itt birtoka. A világháborúban a községből 44-en vettek részt, 7-en hősi halált haltak."[3]

Felsőszend nevét 1332-ben említik először az ismert források, Felső Zend formában.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a három pici, ekkor még különálló településről:

„…Alsószend 51 házból álló település 197 magyar ajkú lakossal…Felsőszend 35 házból álló település 163 magyar ajkú lakossal…Szala 78 házból álló 352 lakosú magyar ajkú lakosú település.”

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Varkoly Bertalan (független)[4]
  • 1994–1998: Varkoly Bertalan Zoltán (független)[5]
  • 1998–2002: Varkoly Bertalan Zoltán (független)[6]
  • 2002–2006: Verpecz István (független cigány kisebbségi)[7]
  • 2006–2010: Verpecz István (független)[8]
  • 2010–2013: Verpecz István (független)[9]
  • 2013–2014: Dr. Tóth István (független)[10]
  • 2014–2015: Dr. Tóth István (független)[11]
  • 2015–2019: Dr. Tóth István (független)[12]
  • 2019-től: Dr. Tóth István (független)[1]

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[7]

2013. szeptember 8-án időközi polgármester-választást tartottak Szalaszenden,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[13] Lemondása ellenére Verpecz István is elindult a választáson, de három jelölt közül csak a második helyet érte el.[10]

Alig két évvel később, 2015. október 18-án már másodjára került sor időközi polgármester-választásra Szalaszenden,[12] ezúttal is lemondás miatt.[14] Döntése ellenére dr. Tóth István elindult a választáson, és négy jelölt közül meg is nyerte azt.[12]

Népesség

Az 1787. évi népszámlálás adatai[15]
Ház Lakos Nemes (ffi) Pap Zsidó
Szala 68 450 35 1 73
Felsőszend 33 164 - - 4
Alsószend 44 282 15 1 14

A település népességének változása:

 A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre.
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1081
1049
1064
982
1006
1002
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 14,4% cigánynak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,5%, református 28%, görögkatolikus 4,6%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 11% (28,1% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

  • Református templom: az egykori Alsószend területén, gótikus stílusú a 15. századból.
  • Református templom: az egykori Szala területén, festett famennyezettel.
  • Külkey-kastély: a 18. század végéről, ma művelődési intézmények vannak benne. Késő barokk stílusban épült, 18. század végén került átalalkításra, amely a 18. század végi újításakor nyerte el jelenlegi formáját. Utcai homlokzatában beüvegezett, kosáríves tornác látható, az épületen belül fiókos kolostorboltozatok fedik le a helyiségeket. A kastélyban ma polgármesteri hivatal, művelődési ház és helyi könyvtár működik. A kastéyt tévesen Hönig-kastéylnak nevezik. Az elnevezés vélhetően onnan ered, hogy első feleségének, Külkey Lenkének a halálát követően Henkey-Hőnig Józsefre szállt. A helyes elnevezés sokkal inkább a Külkey kastély, hiszen legtöbb ideig ez a család élt benne. [1]

A település szülöttei

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Magyar Városok és Vármegyék Monográfiája - Abaúj-Torna Vármegye, Budapest ,1935. - Szerkesztő: Molnár Endre, Kiadó: Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala
  4. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ a b Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ a b c Szalaszend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  11. ↑ Szalaszend települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ a b c Szalaszend települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 18. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  13. ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  14. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  15. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BAZM_Lf_33_1702/?query=szala&pg=151&layout=s Abaúj-Torna Vármegye Katonai Leírása
  16. ↑ Szalaszend Helységnévtár

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szalaszend&oldid=23767277”