Dány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 12:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Dány
A Szent Jakab apostol-templom és az általános iskola
A Szent Jakab apostol-templom és az általános iskola
Dány címere
Dány címere		 Dány zászlaja
Dány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásközség
PolgármesterGódor Lajosné (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőJánosik György (megbízott jegyző)
Irányítószám2118
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Gyergyócsomafalva község
Népesség
Teljes népesség4499 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség103,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 32′ 43″
Dány (Pest vármegye)
Dány
Dány
Pozíció Pest vármegye térképén
Dány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dány község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése

Gödöllőtől kb. 22 km-re délkeletre, Budapesttől kb. 35-40 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett. Kozár Gyula helytörténeti monográfiájában bibliai névre következtet.

Története

Területén bronzkori urnatemetőt, vaskori sírleleteket és avar sírt találtak.

Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban. Neve a 13. századi Margit legendában is megtalálható, 1324-ben, Dani alakban írva említették, majd 1463-ban Dan, később Wydan írásmóddal említették az oklevelek. Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbert elvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

Az 1695. évi összeíráskor 1 1/4 adóköteles portája volt. A falu a 18. század elején újratelepült. 1715-ben még 17, 1720-ban már 48 jobbágyháztartást vettek fel az adóösszeírásba; ezek közül 4 magyar és 4 német volt.

Plébániáját 1749-ben szervezték újra; anyakönyvei is akkortól kezdődnek. A régi templom oltárképét még gróf Guido von Starhemberg ajándékozta az egyháznak, ez a kép ma a Szent Jakab rk. templom kórus-feljárójában látható.

A 18. század elején gróf Starhemberg uradalma lett, tőle vásárolta meg Grassalkovich Antal. 1848-ig a gödöllői uradalom sorsában osztozott. 1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta.

A 20. század elején a következő lakott tanyák, mint lakóhelyek is hozzátartoztak: Szentkirálypuszta (mai nevén: Dány-Szentkirály), Jakabszállás, Sándorszállás. A dányi horgásztó körül az 1960-as évektől létesült üdülőtelep ma már Dány-Szentegyed néven szerepel, utalva a közelben volt egykori Szentegyed nevű településre.

A település körül több régészeti feltárást is végeztek, melyek alapján az is feltételezhető, hogy Dány első helye nem a mostani Dány-Szentkirály környékén volt - amint azt Kozár Gyula feltételezi -, hanem az egy Szentkirály nevű külön település volt. Erre utalhat a falutól Isaszeg felé eső út mentén a Hosszú-tiszta dűlőben előkerült tégla- és kőtörmelékek valamint csontok, ami azt jelzi, hogy ott templom és temetkezési hely volt. Ezek alapján lehetséges, hogy Dány eredeti helye a Kálvária domb-nak is nevezett Faluhely-dűlő volt, ahonnan a lakosok valószínűleg a török idők után (vagy már azt megelőzően) áttelepültek a domb alján csörgedező patak forrása köré, a mai Fő utcai részre. A 19.század vége felé még arról nyilatkoztak helyi lakosok, hogy a Kálvária dombon szántva, gyakran a lovak régi pince üregekbe süllyedtek. A Kálvária-elnevezést a hely arról kapta, hogy Menyhárt György egykori dányi lakos a 18.század végén ott építtetett kis kápolnát (talán az egykori faluhely emlékére) amit végül az 1848-49-es szabadságharc során Jellasics csapatai kifosztottak, majd helyreállítását már a dányiak nem végezték el, a kápolna megsemmisült.

Dány mai napig a Váci Egyházmegye egyik legvallásosabb települése. Itt szolgált plébánosként a 2019-ben Váci Egyházmegyei püspökké avatott Marton Zsolt. A falu büszkesége a Szent Jakab tiszteletére 1909-ben fölszentelt templom. Belső festési munkálatait és ablak terveit Csiby Mihály készítette 1957 és 1963 között.

A falu az utóbbi években látványos fejlesztéseket vitt végbe. Impozáns óvodát, modern bölcsődét építettek, az iskola épülete megújult, 2018-ban pedig egy szép művelődési házat avattak. Megújult a Kóka-Dány összekötő út, a falu főútja, szabadtéri tornapálya, játszótér, termelői piac nyílt. A falu önálló zeneiskolát működtet, ahol már több zenetanár és zeneművész kezdte zenei pályáját. A Dányi Ifjúsági Fúvószenekar határainkon túl is ismert, többszörös aranydiplomás együttes, 2017-ben ünnepelték 20 éves fennállásukat. (fentiekről lásd: imázsfilm - lentebb)

Közélete

Polgármesterei

Név Párt Terminus Források
Gódor András független 1990-1994 1990. évi önkormányzati képviselő-választás[3]
Gódor András független 1994-1998 1994. évi önkormányzati képviselő-választás (1994.12.11.)[4]
Gódor András független 1998-2002 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (1998.10.18.)[5]
Gódor András független 2002-2006 2002. évi önkormányzati képviselő-választás (2002.10.20.)[6]
Gódor András független 2006-2010 2006. évi önkormányzati képviselő-választás (2006.10.01.)[7]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2010-2014 2010. évi önkormányzati képviselő-választás (2010.10.03.)[8]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2014-2019 2014. évi önkormányzati képviselő-választás (2014.10.12.)[9]
Gódor Lajosné Fidesz-KDNP 2019 óta 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2019.10.13.)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4424
4437
4509
4574
4566
4566
4499
2013201420182021202220222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,9%-a magyarnak, 12,9%-a cigánynak, 0,6%-a románnak, 0,5%-a németnek mondta magát (8%-uk nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 4,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 7,3% (20,8% nem nyilatkozott).[10]

Néprajzi ház

Nevezetességei

  • Római katolikus temploma – 1909-ben épült meg.
  • néprajzi ház (zsellérház, falumúzeum)
  • ifjúsági ház
  • községház
  • postahivatal
  • Szent Imre-szobor
  • Szent Margit-szobor

Jegyzetek

  1. ↑ a b 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2019.10.13.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Dány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ 1994. évi önkormányzati képviselő-választás (1994.12.11.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  5. ↑ 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (1998.10.18.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  6. ↑ 1998. évi önkormányzati képviselő-választás (2002.10.20.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  7. ↑ 2006. évi önkormányzati képviselő-választás (2006.10.01.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  8. ↑ 2010. évi önkormányzati képviselő-választás (2010.10.03.). (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. ↑ 2019. évi önkormányzati képviselő-választás (2014.10.12.). (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  10. ↑ Dány Helységnévtár

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dány&oldid=23766470”