Vaja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alensha (vitalap | szerkesztései) 2019. február 11., 17:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Vaja
Vaja légifotója
Vaja légifotója
Vaja címere
Vaja címere		 Vaja zászlaja
Vaja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásváros
PolgármesterTisza Sándor[1]
Irányítószám4562
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség3402 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség123,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 58″, k. h. 22° 10′ 16″
Vaja (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Vaja
Vaja
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Vaja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaja témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Székelyvaja.

Vaja (korábban Nyírvaja) város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén, a Nyírség-ben található település.
Rohod 3 km, Őr 4 km, Jármi 9,5 km, Mátészalka 14,5 km, Vásárosnamény 20 km távolságra található.
Közúton elérhető a 41-es főútról a 49-es főútra letérve (2 km); vonattal elérhető a Vásárosnamény–Nyíregyháza-vasútvonalon.

Nevének eredete

Neve személynévi eredetű, valószínűleg egykori tulajdonosáról kapta. Először Woya, Waya alakokban fordult elő.

A Vay kastély 1906-ban. (Ismeretlen festő műve)

Története

Vaja nevét az oklevelekben 1272-ben említik először, IV. Béla király birtokadományozásakor. 1312-ben már a Vay család birtokaként van említve a település. 1370 körül Vay László váradi püspök a tulajdonosa. A család címerét Vay Titusz kapta Zsigmond királytól hűségéért, vitézi tetteiért.

1412-ben Csernavodai István, a szomszédos Papos birtokosának jobbágyait a Vay család tagjai Vajára költöztették.

1418-ban Vajának már pallosjoga is volt.

A Vajai vár egykor terjedelmes erősség volt, a mostani épülettől kissé távolabb álló templom volt a várkápolna. A vár jelenleg fennálló épülete a réginek csupán a lakórészét képezte. A tatár invázió alatt itt húzták meg magukat a szabolcsi rendek is, és itt tárgyalták meg Rákóczival a szatmári békét.

A 16. században – házasság révén – az Ibrányiak, valamint a Jármy család is szerzett itt birtokrészt.

1578-ban Nagyvaja és Kustosvég mint két különálló falu van említve.

Az 1700-as évek végén 650 fő lakosa volt a településnek. A református gyülekezet tagjainak anyakönyvezése 1714-ben indult meg.[3]

Vay Ádám szobra a kastély szoborparkjában

1711-ben itt, a vajai várban találkozott II. Rákóczi Ferenc Pálffy János gróffal, a magyarországi császári csapatok főparancsnokával, néhány nappal azelőtt, hogy végleg elhagyta az országot.[4] A vajai vár urát, kuruc Vay Ádámot is bujdosásai során érte a halál. Danzigban halt meg 1719-ben. 1906-ban, Rákóczi és bujdosótársainak újratemetésekor Vay Ádám hamvait is hazaszállították, s Vaján temették el. Síremléke a református templom előtti parkban áll.

A jobbágyfelszabadításkor, 1848-ban a falu lakossága már 1002 fő volt. 1939 végén a faluból 524 fő református vajai költözött át a Baranya vármegyei Magyarbólyba. A Vay család az 1940-es évekig birtokosa maradt a településnek.

2009. július 1-je óta város.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3639
3588
3515
3488
3329
3402
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

Vaja várkastélya
Nikápolyi csata (Lohr Ferenc festménye)
Vajai tó

A váron kívül még két műemléki védelem alatt álló épület áll a városban: a középkori eredetű református templom és egy régi lakóház.[6]

Híres vajaiak

Tárogatósok

A kuruc emlékeket őrző faluban alakult meg a Rákóczi Tárogató Egyesület, amely magára vállalta, hogy összefogja a hagyományos magyar hangszer, a tárogató hazai és külföldi megszólaltatóit. Az egyesület évente országos tárogatós találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez. Az utóbbi eseményre, amelyet más-más településen rendeznek, számos európai országból és még a tengerentúlról is érkeznek művészek. [1], [2], [3]

Rádió

Vaja városának van egy helyi rádiója, ami Vaján és tőle egy 30-35 kilométeres körzetben fogható. A neve: HA-JÓ FM 98,4 MHz. A zenei kínálata körülbelül a Class FM-éhez hasonlít.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Vaja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Századai a szent eklézsiának. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 19.)
  4. ↑ Várkonyi Ágnes, R. : Esélyek és alternatívák a szatmári béketárgyalásokon 1710–1711. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/4. sz., 986. oldal, ISSN 0017-6540
  5. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. ↑ Vaja műemlékeinek listája. (Hozzáférés: 2013. július 29.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vaja&oldid=20972170”