„Kővágószőlős” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Fekvése: +hivatkozás
a →‎Története: hivatkozás javítása
35. sor: 35. sor:


== Története ==
== Története ==
[[Fájl:Kovagoszolos 3.JPG|left|thumb|250px|A [[Sarlós Boldogasszony-templom(Kővágószőlős)|Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom]] homlokzatának középkori része]]
[[Fájl:Kovagoszolos 3.JPG|left|thumb|250px|A [[Sarlós Boldogasszony-templom (Kővágószőlős)|Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom]] homlokzatának középkori része]]
Kővágószőlős területéről már a [[őskőkorszak|kőkorból]] ismerünk régészeti leleteket. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a falu fölé magasodó [[Jakab-hegy]]en a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[Földvár (építmény)|földvára]] emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.
Kővágószőlős területéről már a [[őskőkorszak|kőkorból]] ismerünk régészeti leleteket. A [[bronzkor]]ban és a [[vaskor]]ban a falu fölé magasodó [[Jakab-hegy]]en a [[Kárpát-medence]] egyik legmonumentálisabb [[Földvár (építmény)|földvára]] emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.


A lap 2019. augusztus 16., 10:44-kori változata

Kővágószőlős
A község látképe a Zsongor-kőről
A község látképe a Zsongor-kőről
Kővágószőlős címere
Kővágószőlős címere		 Kővágószőlős zászlaja
Kővágószőlős zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterSándor Tibor Antal (független)[1]
Irányítószám7673
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség1327 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 53″, k. h. 18° 07′ 26″
Kővágószőlős (Baranya vármegye)
Kővágószőlős
Kővágószőlős
Pozíció Baranya vármegye térképén
Kővágószőlős weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kővágószőlős témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kővágószőlős (horvátul: Kovasiluš[3]) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

Kővágószőlős Pécstől nyugatra, a Mecsek-hegyalján, a Jakab-hegy lábánál fekszik. A 6-os főút vonalától a Cserkúti dombok választják el. A hegy és a dombsor értékes természetvédelmi terület. A Jakab-hegyet felépítő permi vörös homokkő a falu feletti hegyoldalban sajátos sziklaformációkat alkot: a Babás-szerköveket, és a Zsongor-követ. A mélyebben található zöld homokkő uránt tartalmaz.

A község klímája szubmediterrán, ennek köszönhetően különleges, védett növénytársulások alakultak ki a területén (kapcsos korpafű, fekete kökörcsin, sárga kövirózsa, tőzegmoha stb.)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1255
1227
1232
1256
1245
1311
1327
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,4% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,7%, református 4,1%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 17,9% (26,1% nem nyilatkozott).[4]

Története

A Sarlós Boldogasszony római katolikus plébániatemplom homlokzatának középkori része

Kővágószőlős területéről már a kőkorból ismerünk régészeti leleteket. A bronzkorban és a vaskorban a falu fölé magasodó Jakab-hegyen a Kárpát-medence egyik legmonumentálisabb földvára emelkedett. A hegyi városhoz tartozó tanyák, falvak nyomai a mai község területén is felfedezhetőek.

A római korban a Jakab-hegyi vár szerepét Sopianae, a mai Pécs elődje vette át, Kővágószőlős területén pedig egy római villa és egy hozzá kapcsolódó település jött létre.

A 4. században a villa mellé ókeresztény temetőkápolna épült festett sírkamrával. Az 5. században a hunok elől elmenekülő római lakosság helyét osztrogótok vették át, akiknek temetője a római villa közelében került elő.

A 6. században longobárdok, majd avarok telepedtek a vidékre. Ez utóbbi nép több temetőjét is ismerjük Kővágószőlősről.

A magyarok a 10. században jelentek meg a mai falu helyén. A település a középkorban a pécsi székesegyház birtokába került. A Jakab-hegyen is egy falu jött létre. Ennek templomát azonban 1225-ben Bertalan püspök az általa összegyűjtött remetéknek adta, és mellé kolostort épített. Ez a rendház lett az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok első háza. A hegy alatti falvak lakói nagyrészt egyházi nemesek voltak, amint azt egy 1290 körül keletkezett oklevélből megtudjuk. Ez az irat említi először a falu Sceuleus (Szőlős) nevét.

A Római villa és mauzóleum

A falu a középkorban a templom körül terült el. Védett elhelyezkedésének köszönhetően épségben átvészelte a török kor háborúit, középkori eredetű magyar katolikus lakossága megmaradt.

Lakóinak fontos megélhetési forrása volt a szőlőtermesztés, aminek a település 19. századi felvirágzását is köszönheti.

A falu felett emelkedő Jakab-hegy vörös homokkövét már a középkorban is fejtették, de ez igazán nagy jelentőséget az újkorban kapott. Ekkor, 1773-ban, kapcsolódott a település nevéhez a Kővágó előtag.

Az ötvenes évek végén megindult a környéken az uránércbányászat. Ezután épült fel a bányászok és családjaik elhelyezésére szánt új településrész. Az uránbányászat megszűnése után a kilencvenes évek végétől az egykori bányatelepek és meddőhányók rekultivációja folyik. Itt kapott helyet a Mecseki Bányászati Múzeum Uránérc Bányászati Kiállítása is.

Nevezetességei

Források

  1. ↑ Kővágószőlős települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. ↑ Kővágószőlős Helységnévtár
  • Kővágószőlős, Szerk.: Füzes Miklós, Kővágószőlős 2001.
  • Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
  • Nagy Levente: Római kori villa és késő római sírkamra Kővágószőlősön, Régészeti Értékeink, é.n.
  • Buzás Gergely: A Jakab-hegyi pálos kolostor, Várak, Kastélyok, Templomok, III/4. 2007. augusztus, 8-11.

Külső hivatkozások

Ez a Baranya vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kővágószőlős&oldid=21609955”