„MV (mozdony)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2010. szeptember 4., 00:39-kori változata

Sablon:Vasúti jármű

A motoros vontató, más néven MIB kuli, vagy egyszerűen csak kuli a Magyarországon valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű (kisvasúti) motormozdony.

A gyártó

A vontatót az ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az 1950-es évek végén fejleszthették ki, az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, 1959-ből valók. A ma üzemben lévő járművek többsége az 1960-as évekből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és még napjainkban is több példánya közlekedik a hazai iparvasutakon.

A név

A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az indiai riksákat húzó személyhez.

A vontató szerkezeti felépítése

A motor

A mozdony dízel- és benzin motoros változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a Prés- és Kovácsoltárugyár egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.

**A motor főbb adatai**
Hengerek száma:	1
Hengerfurat átmérő	115 mm
Lökethossz	140 mm
Lökettérfogat:	1460 cm³
Kompresszióviszony:	1:14
Fordulatszám:	890 1/perc
Teljesítmény:	8 LE
Maximális nyomaték:	7,3 mkg
A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték:	7,1 mkg
Literteljesítmény:	5,5 LE/liter
Üzemanyagfogyasztás:	195 g/LEó
Kenőolajfogyasztás:	3 g/LEó
Hűtővízfogyasztás:	0,7 l/LEó
Előbefecskendezési szög:	28°
Befecskendezési nyomás:	120–130 kg/cm²

Erőátviteli rendszer

Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az irányváltó beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az irányváltó pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.

**Elérhető sebesség illetve vonóerő az egyes fokozatokban**
Fokozat	Sebesség (km/h)	Vonóerő (kg)
1	6	250
2	9	(nem ismert)

Tengelyek

A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.

A motoros vontató nyomtávolsága 500-tól 760 mm-es nyomtávolságig házilag állítható.

Fék

A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.

A főkeret

A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.

A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.

Motorház, vezetőállás

A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.

A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az irányváltó, a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.

Leggyakoribb átépítések

A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található Kemencén, és a Hortobágyi Kisvasúton is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították.

A tiszafüredi téglagyár három MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.

A járművek alkalmazása

A vontatót keskeny nyomtávolságú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.

Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a 2000-es évek közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.

Napjainkban

Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A Kemencei Erdei Múzeumvasúton, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból.

Források

É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Gépalkatrészjegyzék, Száma 35-50-01, Motoros Vontató, Géptipus MV
Használati Utasítás a MIB-Diesel jelű stabil motorhoz, PréKo, Prés- és Kovácsoltárugyár, Budapest
KBK füzetek VIII. 1996/4, 1996. június 22. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
KBK füzetek 11. évfolyam, 58. szám 2004/2, 2004. május 11. (Kiadja a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület)
www.kisvasut.hu

Lásd még

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz MV (mozdony) témájú médiaállományokat.

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 17. sor: / 17. sor: @@
 A '''motoros vontató''', más néven '''MIB kuli''', vagy egyszerűen csak '''kuli''' a [[Magyarország]]on valaha sorozatban gyártott legkisebb méretű ([[kisvasút]]i) motormozdony.
-==A gyártó==
+== A gyártó ==
 A vontatót az ÉM. Építőanyagipari Gépjavító Vállalat készítette a kisebb vontatási igényű iparvasutak számára. A járművet az [[1950-es évek]] végén fejleszthették ki, az első gyári leírások, amik még kevés üzemi tapasztalatról írnak, [[1959]]-ből valók. A ma üzemben lévő járművek többsége az [[1960-as évek]]ből származik. A mozdony szerkezetén megfigyelhető a lehető maximális leegyszerűsítettség (és mert a gyártó alapvetően nem vasúti járművekkel foglalkozott) a vasúti járművek szerkezeti felépítettségétől való alapvető eltérés. Ilyen például a gömbcsuklós tengely, a hang és fényjelzés hiánya. A vontató ennek ellenére bevált, és még napjainkban is több példánya közlekedik a hazai iparvasutakon.
@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 [[Kép:Motoros Vontató gyári új tengelyei és erőátviteli alkatrészei.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Motoros vontatóhoz tartozó gyári új tengelypár, felújított tengelykapcsoló, fogaskerekek és kézi forgattyú]]
-==A név==
+== A név ==
 A típus gyári kódjele MV, azaz motoros vontató, ennek ellenére a legtöbb gyárban egyszerűen kulinak, vagy MIB kulinak nevezték. A név jól tükrözi a mozdony jellegét. A gyártók egy üzembiztos járművet akartak előállítani, ami egyszerű, igénytelen, és jól megállja helyét a mostoha ipari körülmények között is. Érthető tehát, hogy miért hasonlították az [[india]]i riksákat húzó személyhez.
-==A vontató szerkezeti felépítése==
+== A vontató szerkezeti felépítése ==
-===A motor===
+=== A motor ===
 A mozdony [[dízelmotor|dízel]]- és [[Otto-motor|benzin motor]]os változatban egyaránt létezett, ma már csak dízel motorral szerelt járművek maradtak fent. A két motortípus a [[Prés- és Kovácsoltárugyár]] egy hengeres, 8 LE teljesítményű (eredetileg stabil) motorjának a benzines, illetve dízeles változatai. A dízeles változat jelölése: MIB DIESEL. A motor 4 ütemű, egyhengeres, közvetlen befecskendezésű, dugattyúkamrás, fekvő elrendezésű Diesel-motor, párologtató hűtéssel. A motor indítása kéziforgattyúval (kurbli) történik.
@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 |+ '''A motor főbb adatai'''
 |-
 | [[Henger]]ek száma: || 1
 |-
 | Hengerfurat átmérő || 115 [[mm]]
 |-
 | Lökethossz || 140&nbsp;mm
 |-
 | Lökettérfogat: || 1460 [[cm³]]
 |-
 | Kompresszióviszony: || 1:14
 |-
 | [[Percenkénti fordulatszám|Fordulatszám]]: || 890 1/[[perc]]
 |-
 | [[Teljesítmény]]: || 8 LE
 |-
 | Maximális nyomaték: || 7,3 mkg
 |-
 | A normális, tényleges teljesítményhez tartozó nyomaték: || 7,1 mkg
 |-
 | Literteljesítmény: || 5,5 LE/[[liter]]
 |-
 |- Effektív középnyomás: || 5,5 [[kg]]/cm²
 |-
 | Üzemanyagfogyasztás: || 195 g/LEó
 |-
 | Kenőolajfogyasztás: || 3 g/LEó
 |-
 | Hűtővízfogyasztás: || 0,7 l/LEó
 |-
 | Előbefecskendezési szög: || 28°
 |-
 | Befecskendezési nyomás: || 120–130&nbsp;kg/cm²
 |}
-===Erőátviteli rendszer===
+=== Erőátviteli rendszer ===
 Az erőátviteli rendszer teljes egészében mechanikus. A teljesen zárt hajtóműszekrényen elhelyezett MIB-DIESEL rendszerű meghajtómotor forgatónyomatékát homlokfogaskerék-rendszer közvetítésével viszi a futóművekre. A motor forgattyútengelye dörzsbetétes irányváltón át hajtja a kétfokozatú, fogaskerekes sebességváltót. Az [[irányváltó]] beállítása szerint a sebességváltó előre vagy hátra kapja a meghajtást. A két fokozatú sebességváltó a kerékpárokat többszörös homlokkerék-áttétel után hajtja meg. A sebességváltó eredetileg kézikerékkel, az [[irányváltó]] pedig karral volt kezelhető. Ma már majdnem az összes darabot átépítették. Ezeknél már az irányváltó és a sebességváltó egyaránt karral kezelhető. A hajtómű háza egyben a jármű főkereteként is szolgál.
@@ 82. sor: / 82. sor: @@
 |}
-===Tengelyek===
+=== Tengelyek ===
 A jármű tengelyei oldalanként 1-1 egysoros mélyhornyú golyóscsapággyal vannak rögzítve. A tengelyekre az acélöntésű kerekeket ékeléssel rögzítették. A vontató rugózás nélkül támaszkodik rájuk. Az egyenlő kerékterhelés érdekében, illetve a rossz minőségű, fekszinthibás pályán való biztonságos haladás biztosítására a hátsó tengely gömbcsuklós kivitelű. Ezzel biztosított a kerekek állandó felfekvése.
 A motoros vontató [[nyomtávolság]]a 500-tól 760 [[mm]]-es nyomtávolságig házilag állítható.
-===Fék===
+=== Fék ===
 A kézifék külsőpofás dobfék. A hátsó tengelyre szerelt fékdobra kívülről ható fékpofákat rudazat működteti, amit a vezetőállásról emeltyű segítségével lehet működtetni.
-===A főkeret===
+=== A főkeret ===
 A jármű egyszerűségét legjobban a főkeret jellemzi, ami nem más mint a jármű hajtóműve. Ezen a hajtóművön található a motor, a vezetőállás, meghosszabbított tengelyein pedig a kerekek.
 A főkeret szekrénytartós, hegesztett kivitelű.
-===Motorház, vezetőállás===
+=== Motorház, vezetőállás ===
 A felépítményt és a motort lekerekített sarkú, tetszetősen kiképzett lemezburkolat védi a külső behatások (por, víz) ellen. Nagyjavítás esetén az egész burkolat néhány csavar megoldása után eltávolítható. A motor üzem közbeni ellenőrzése, vagy beállítása céljából a burkolat eleje felnyitható. A főkeretként szolgáló hajtómű mellső és hátsó részére ütköző van szerelve. Az össze- és szétkapcsolás vonócsapszegek segítségével végezhető el.
 A vezetőállás olyan kialakítású, hogy abból a vezető előre és hátra is, testhelyzetének változtatása nélkül figyelheti a pályát, illetve a vontatott szerelvényt. A lemezből készült vezetőülésből a mozdony kezelőszervei (az [[irányváltó]], a sebességváltó, a töltésszabályzó és a kézifék) kényelmesen elérhetők.
-==Leggyakoribb átépítések==
+== Leggyakoribb átépítések ==
 [[Kép:Motoros vontató Hortobágy.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Hortobágyi Kisvasút]] Slavia motoros kulija házilag gyártott vezetőfülkével]]
 A mozdonyok közül szinte mindegyik példány kerekes sebességváltóját átalakították a karral kezelhető változatra. Egyes példányok motorját 2 hengeres Slavia motorra cserélték ki. Ilyen kuli található [[Kemencei Erdei Múzeumvasút|Kemencén]], és a [[Hortobágyi Kisvasút]]on is. A téglagyárakban több vontató burkolatát átalakították, illetve végleg eltávolították.
@@ 106. sor: / 106. sor: @@
 A tiszafüredi téglagyár három MV típusú mozdonyát BL-12 motorral szerelték fel, lehajtásuk fogaskerék helyett lánccal, illetve ékszíjjal történik.
-==A járművek alkalmazása==
+== A járművek alkalmazása ==
 A vontatót keskeny [[nyomtávolság]]ú iparvasutakon alkalmazták. Ilyen üzemek a téglagyárak, nyíltszíni bányák, mezőgazdasági üzemek, nagyobb építkezések stb.
 Leginkább a téglagyárakban terjedtek el, a [[2000-es évek]] közepéig üzemelő darabok főleg ilyen helyeken közlekedtek.
-==Napjainkban==
+== Napjainkban ==
 Mára egyetlen MIB kulit sem használnak téglagyárakban. A [[Kemencei Erdei Múzeumvasút]]on, illetve magán gyűjteményekben több példány is található a típusból.
-==Források==
+== Források ==
 * [http://picasaweb.google.com/Aspectomat/GPalkatrSzjegyzKSzMa355001MotorosVontatGPtPusMV# É. M. Építésügyi Tájékoztatási Központ, Gépalkatrészjegyzék, Száma 35-50-01, Motoros Vontató, Géptipus MV]
 * [http://picasaweb.google.com/Aspectomat/HasznLatiUtasTSAMIBDieselJelStabilMotorhoz# Használati Utasítás a MIB-Diesel jelű stabil motorhoz, PréKo, Prés- és Kovácsoltárugyár, Budapest]
@@ 121. sor: / 121. sor: @@
 * [http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?rovat=15&tema=6&id=332 www.kisvasut.hu]
-==Lásd még==
+== Lásd még ==
 * [[Téglagyári vasút]]
 * [[SD–9]]
-==Külső hivatkozások==
+== Külső hivatkozások ==
-{{commonscat|Motoros Vontató}}
+{{Commonskat|Motoros Vontató}}
 * [http://www.kisvasut.hu/view_cikk.php?rovat=15&tema=6&id=332 Kuli leírása a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület oldalán]
 * [http://www.kisvasut.hu/index.php?rovat=3 A Kemencei Erdei Múzeumvasút honlapja]