Sellye

Sellye
A sellyei Draskovich-kastély
Sellye címere Sellye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Attila (független)
Irányítószám	7960
Körzethívószám	73
Testvértelepülései	Lista Gnas Grobosinc
Népesség
Teljes népesség	2383 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	101,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 52′ 19″, k. h. 17° 50′ 44″45.871944444444, 17.845555555556
Sellye Pozíció Baranya vármegye térképén
Sellye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sellye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sellye (régi magyar nevén: Sölle és Sejje) város Baranya megyében, a Sellyei járásban. Az ország egyik legdélebbi fekvésű tájegységének, az Ormánságnak központja és legnagyobb lélekszámú települése, nevezik az Ormánság „fővárosának” is.

Fekvése

Baranya megyében, Szigetvártól mintegy 20-25 kilométerre délre, az Ormánságban fekvő település; legközelebbi szomszédai kelet felől Csányoszró, dél felől Sósvertike és Drávaiványi, nyugati irányból Bogdása, északról pedig Kákics. Az Ormánság központjának tekinthető, 1997 óta bír városi ranggal.

Története

Első ma ismert említése 1292-ben Sylle (e. Sőlle) néven történt. Az 1300-as években épült palánkvárral védték, amelyet 1532-ben a törökök felgyújtottak és elfoglaltak, az ellenállás letörése végett. 1689-ben szabadult fel a török alól. Mezővárosi rangot először 1781-ben kapott II. Józseftől, ezt majdnem egy évszázadig, 1872-ig sikerült megőriznie.

A város történetének egyik érdekessége, hogy 1817-ben Bernhard Antal pécsi polgár itt kezdte építeni a Carolina vontatót, amely a Dunán közlekedő első gőzhajó volt.

A 19. és 20. század fordulója körül két vasútvonal is épült Sellyét érintve: az egyik a horvátországi Szalatnokot Szentlőrinccel összekötő, a másik pedig a Középrigóc és Pélmonostor között húzódó vicinális volt. Így Sellyéről 4 irányban is lehetett vasúton utazni. A Pélmonostor felé vezető vasútvonalat a meghúzott trianoni határok miatt később módosították, és Pélmonostor helyett Villánynál csatlakozott az eszéki vonalhoz. Ma már csak a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon folyik személyszállítás.

A település a Sellyei járás székhelye volt az 1950-es járásrendezéstől 1963 végéig, majd 2013-tól ismét. 1997-től város.

2001-ben lakosságának 6,1%-a horvát, 1%-a cigány, 0,3%-a pedig német volt.

2012. július 24-én adták át a felújított 2,7 km hosszú aszfaltos utat, amely a várost Drávaiványival köti össze. 2013 végéig a Királyegyházával összekötő utat újítják fel kétmilliárd forintból.

2013. október 31-én átadták a 0,5 MW teljesítményű naperőművet, a város határában. A 460 millió forintból megépült beruházás 250 háztartás áramfogyasztásához képes elegendő energiát biztosítani.

Régi és idegen elnevezései

Régi magyar neve a Sölle és Sejje. Horvátul több elnevezése is létezik: hivatalos alakja Šeljin, míg a Šejin alakot a szalántai horvátok használták.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2727	2672	2479	2448	2351	2418	2383
	2013	2014	2018	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 3,2% cigánynak, 7,8% horvátnak, 1,2% németnek mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,3%, református 20,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 10,1% (24,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

Római katolikus templom

Milleniumi emlékmű

Talpasház

A világháborús emlékmű névsora

• Draskovich-kastély (barokk, 18. század)
• Arborétum a kastélyparkban (az 1760-as évektől)
• Katolikus templom és plébánia
• Református templom és parókia. A mai templom egy 16. századi templom helyén épült 1870 és 1873 között.
• Ormánsági Múzeum (népi talpasház, népi életmód)
• Sellyei termálfürdő: 38 °C-os vize káliumot, nátriumot, ammóniumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz - igen magas koncentrátumban. A medencék mellett csónakázótó is található.
• Milleniumi emlékmű, Vanyur István alkotása
• Világháborús emlékmű

Ismert sellyeiek

• Itt született 1809. július 25-én Amtmann Prosper fuvolaművész és zeneszerző (†Pécs, 1854. január 9.).
• Fiatal korában itt élt Döbröczöni Kálmán (Kórós, 1899. július 25. – Miskolc, 1966. október 23.) festőművész.
• Itt született 1933. december 25-én Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas magyar baritonista, színész.
• Itt töltötte fiatal korát Albert Gábor (Egyházasharaszti, 1929. október 30. – 2017. december 8.) Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító.
• Itt végezte középiskolai tanulmányait az 1970-es években Halász Gábor operatőr.
• Itt született 1979. március 19-én Kovácsevics Róbert labdarúgó (hátvéd).
• Fiatal korában itt élt és végezte tanulmányait Dibusz Dénes magyar válogatott labdarúgó (kapus).

Testvérvárosai

• Gnas, Ausztria
• Grobosinc, Horvátország – 1998 óta

Források

• Gyógy- és termálfürdők. Dél-Dunántúl. Kiad. Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete (dátum nélkül, 2008–2009) - (termálfürdő fejezet)

További információk

• Sellye honlapja