Balatonalmádi

Balatonalmádi
Szent Ignác római katolikus templom
Balatonalmádi címere Balatonalmádi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Balatonalmádi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Kepli Lajos (független)
Irányítószám	8220
Körzethívószám	88
Népesség
Teljes népesség	9943 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	171,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	49,88 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 45″, k. h. 18° 01′ 19″47.029166666667, 18.021944444444
Balatonalmádi Pozíció Veszprém vármegye térképén
Balatonalmádi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonalmádi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonalmádi nagy ütemben fejlődő, forgalmas üdülőváros Veszprém megyében, a Balaton északkeleti öble közelében, az Öreg-hegynek a tóra leereszkedő lejtőjén. Fejlődésében nagy szerepe van a közeli megyeszékhelynek, Veszprémnek. Székhelye a Balatonalmádi járásnak.

Balatonalmádi része Vörösberény (1971 óta), Budatava és Káptalanfüred is.

Fekvése

A Balaton északkeleti csücskében fekszik, a víz felé nyitottan, nyugati és északi oldalról dombokkal övezve, amelyek mintegy szélárnyékot teremtve megóvják a települést az uralkodó szelektől. A környező dombok-hegyek jelentős mértékben tartalmaznak vörös homokkövet, amelyet a helybeli házak építésénél gyakran használtak. A vöröskövet a földrajzi nevek is őrzik, ma már az építőkő bányászata befejeződött, az ásvány nagyobb feltárása pedig bauxittartalma miatt elmaradt.

Közlekedés

Legfontosabb útvonala a 71-es főút, amely több kilométeres hosszban végighúzódik a város területén. Ebből ágazik ki, a 21,400-as kilométerszelvénye közelében a rövid 72 803-as út Vörösberény városrész felé; beletorkollik a 24,500-as kilométerszelvénye közelében, szűk 11 kilométer megtétele után a 7217-es út, amely Veszprémmel és Szentkirályszabadjával kapcsolja össze a települést, valamint kiágazik belőle, a 26. kilométerénél a 4,5 kilométer hosszú 7218-as út, amely Felsőörsig húzódik.

Áthalad Balatonalmádin a Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal, amelynek egy vasútállomása (Balatonalmádi vasútállomás) és egy megállóhelye (Káptalanfüred megállóhely) található itt. Balatonalmádi vasútállomás aránylag nagy forgalmat bonyolít, a gyorsvonatok zöme is megáll itt, Káptalanfüred megállóhely lényegesen kisebb forgalmat szolgál ki.

1969-es megszüntetése előtt érintette a város területét az Alsóörs–Veszprém-vasútvonal is, ami áthaladt Káptalanfüred megállóhelyen és két további megállóhelye is volt itt (Balatonalmádi Öreg-hegy megállóhely, Balatonalmádi Remete-völgy megállóhely); ma már, egy masszív vasúti kőhidat és az azon emlékműként álló gőzmozdonyt leszámítva nem sok minden emlékeztet a városban ez utóbbi vasútvonal egykori létezésére.

Története

A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082-ből, Vörösberényé 1109-ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt.

A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735-ben indult, a római katolikusoké 1749-ben.

A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909-ben lett nagyközség. Az 1908-1909-ben megépült Győr–Veszprém–Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889-ben parkosították, nagy fáit 1903-ban ültették, 1925-ben kapott villanyt, 1927-ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964-ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942-ben kezdték meg, 1960-ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960-as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze.

A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik.

A városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsősorban kereskedelmi-szolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek.

Balatonalmádi kikötője 1942 nyarán

A város fejlesztésében a nyolcvanas évektől nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bővítő középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevű kéttannyelvű gimnázium – az ország első ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátó-szervező hatása fokozatosan kiterjed, s az előzőkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülő-idegenforgalmi jellegének erősítése megkívánja a korszerű telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielőbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-művelődési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevő helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak.

Közélete

Polgármesterei

• 1990-1994: Dr. Kerényi László (független)
• 1994-1998: Dr. Kerényi László (független)
• 1998-2002: Dr. Kerényi László (független)
• 2002-2006: Pandur Ferenc (független)
• 2006-2010: Keszey János (Fidesz–KDNP)
• 2010-2014: Keszey János (Fidesz–KDNP)
• 2014-2019: Keszey János (Fidesz–KDNP)
• 2019-től: Dr. Kepli Lajos (független)

Népesség

A település népességének változása 1900-tól:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,1%-a magyarnak, 3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% lengyelnek mondta magát (11,5% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41%, református 10,9%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 16,5% (26,8% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Református erődtemplom

• Erődített református templom, Balatonalmádi-Vörösberény

Vörösberény – 12–13. század, román kori alapokon nyugvó, a gótika stílusjegyeit is magán viselő református erődtemplom. Feltételezések szerint a tatárjárás előtt emelték, majd a 13. században bővítették és a 15. században gótikus tornyot építettek hozzá. Az évszázadok alatt hol katolikus, hol református hívek használták. A 18. századra felépült ma is látható tornya, és a középkori eredetű védművet is ekkor alakították át lőréses erődfallá. A kőfallal kerített templom tömeghatásában még érződik a középkori eredet, de belépve barokk boltozatos, osztatlan csarnoktér fogad.

• Református templom, Balatonalmádi
• Szent Ignác-templom (római katolikus), Balatonalmádi-Vörösberény

A barokk építészet meghatározó példája a Loyolai Szent Ignác tiszteletére emelt, s 1779-ben felszentelt vörösberényi római katolikus templom a kolostoregyüttessel, amely a környék egyik legszebb építészeti emléke. A templom freskói, oltárai, szószéke kiemelkedő művészi alkotások. A volt kolostor már 1758-ban a győri jezsuiták „berényi kastélya”-ként létezett. Ma Kolostor Hotel néven üzemel.

A balatonalmádi Szent Imre-templom belső tere

• Szent Imre-templom (római katolikus), Balatonalmádi

Az Almádi központjában lévő Szent Imre plébániatemplom 1930-ban épült Medgyasszay István tervei alapján. A templom különös értéke, hogy az erdélyi építészet hagyományait követi, de tömegében meghatározó a vöröskő-architektúra. A templom mellett áll az 1956-ban a budai várból áthelyezett Szent Jobb-kápolna, Róth Miksa Szent Istvánt ábrázoló aranymozaikjával és Szent István jobbjának egy fragmentumával. 2008 óta Szent Imre herceg és édesanyja, Boldog (Bajor) Gizella ereklyéje is a Szent Jobb kápolnában került elhelyezésre. Így, az országban egyedülálló módon, a magyar "szent család" ereklyéi a Szent Jobb-kápolnában egyesültek.

• Kézfogás – Európa szoborpark

2013-ban megnyitott turisztikai és kulturális létesítmény a vasútállomás és a Balaton-part között elterülő Szent Erzsébet liget területén, ahol több mint 50 szobor és térplasztika látható, részben külföldi művészek alkotásai.

• Evangélikus templom
• Szent Margit-kápolna
• Szabadtéri Kápolna, Balatonalmádi-Káptalanfüred
• Óvári-kilátó
• Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
• "Berények" kútja

A 19-20. század fordulóján kezdte meg működését a Polgári Olvasókör.1962-ben önálló épületben megalakult a községi könyvtár, amely 1965-től a mai Polgármesteri Hivatal helyén várta olvasóit. Járási könyvtárként a helyi lakosok ellátásán kívül 52 község könyvtárainak is központja volt. Az 1985-ös földrengést követően 1987-ben ideiglenes elhelyezést kapott az I. sz. Óvodában, majd 1993-tól a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt gyógyszertár épületében 2003-ig. 2003- ban költözött jelenlegi helyére az intézmény, ahol mind szolgáltatásaiban, mind technikailag megújulva várja a könyvtárba érkező érdeklődőket. A Pannónia célja, hogy a közművelődés és a kultúra legszélesebb skáláját sorakoztassa fel, kielégítse valamennyi korosztály igényeit és az ő érdeklődési körüknek megfelelő rendezvényeket szervezve, a kultúrát megszerettetve igényes és színvonalas szórakozási, kikapcsolódási illetve tanulási lehetőségeket biztosítson a helyi és az ide látogatók számára.

Képgaléria

• 
  A városháza
• 
  Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár
• 
  Korsós nő szobra a város központjában
• 
  Az Óvári Messzelátó nevű kilátóhely
• 
  A Budai Várból kimenekített Szent Jobb kápolna
• 
  A Szent Imre-templom

Híres balatonalmádi polgárok

• Dr. Óvári Ferenc, a Balatoni Szövetség alapítója, "Balatonalmádi atyja"
• Czuczor Sándor
• Fábián László grafikus
• Fiáth Pál főispán
• Szombathy Gyula színművész
• Veszeli Lajos festőművész
• Itt halt meg 1956. május 28-án Aggházyné Balló Mariska festő
• Itt halt meg 2019. július 19-én Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, esztéta.

Testvérvárosai

• Eggenfelden, Németország
• Nyitragerencsér, Felvidék
• San Michele al Tagliamento (Bibione), Olaszország
• Serock, Lengyelország
• Tusnádfürdő, Erdély (jelölt)
• Kalajoki, Finnország (jelölt)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonalmádi témájú médiaállományokat.

• Balatonalmádi város hivatalos honlapja
• A Napló hírei Balatonalmádiból
• Balatonalmádi a Funiq.hu-n