Nagydobsza
| Nagydobsza | |||
 | |||
| Tájház | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kovács János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7985 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 519 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 05″, k. h. 17° 39′ 54″ | |||
 Nagydobsza
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Nagydobsza weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagydobsza témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nagydobsza község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
A vármegye nyugati szélén helyezkedik el, az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken. A legközelebbi városok Szigetvár és Barcs, előbbitől 11, utóbbitól 19 kilométerre fekszik.
A szomszédos települések: északkelet felől Merenye, kelet felől Nemeske, dél felől Pettend, nyugat felől Kisdobsza, északnyugat felől pedig a már Somogy vármegyéhez tartozó Kálmáncsa.
Megközelítése[szerkesztés]
A 6-os főút áthalad a községen, így azon könnyen megközelíthető az ország távolabbi részei felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Gyékényes–Pécs-vasútvonal érinti, de a vasútnak itt nincs megállási pontja; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Kisdobsza megállóhely kínálja, a belterület déli szélétől mintegy 800 méterre délnyugatra.
Nevének eredete[szerkesztés]
Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik (a cseh dub (tölgy) szóra utalva, mivel 1100 körül csehek telepedtek le az akkoriban tölgyesekkel borított vidékre[3]), míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.
Története[szerkesztés]
A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban, ekkor királynéi birtok volt. Az 1330-as években már volt plébánia a településen, 1349-ben Piast Erzsébet magyar királyné a Fejérvári Őrkanonokságnak adományozta.[3] Ők a Szent Korona és a magyar koronázási jelvények őrzői voltak. A mohácsi csata előtt cseh husziták telepedtek le, akik kőtemplomot építettek. Az 1500-as években a reformációt támogató Török Bálint (hadvezér) birtoka volt. Ennek, és Sztárai Mihály baranyai egyházalapító tevékenységének köszönhetően 1545-ben a husziták és a kőtemplom is reformátussá vált. A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét. Sziget várának eleste után 1566-ban a török a környék népét Nagydobsza templomának lebontására kényszerítette. A szájhagyomány szerint az emberek élőláncot alkotva kézről kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók.
1807-től a piaristák birtoka volt egészen 1945-ig.
Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
1978. december 31-én egyesítették Kisdobszával Dobsza néven, 1992. január 1-jétől újra önálló.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1992–1994: ifj. Büki István (független)
- 1994–1998: Dr. Reisz Viktor (független)[4]
- 1998–2002: Kovács János (független)[5]
- 2002–2006: Kovács János (független)[6]
- 2006–2010: Kovács János (független)[7]
- 2010–2014: Kovács János (független)[8]
- 2014–2019: Kovács János (független)[9]
- 2019-től: Kovács János (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 643 | 636 | 621 | 601 | 569 | 510 | 519 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 18,3% cigánynak, 7,2% horvátnak, 0,5% lengyelnek, 3,8% németnek, 0,8% románnak mondta magát (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 13,4%, felekezeten kívüli 8,1% (19,8% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.
- Talpasház – 1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. Nemzedékeken át a Benked család lakta. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.
- Református templom – 1808-ban késő barokk stílusban épült.
- Turul-szobros világháborús emlékmű[11]
Gazdasága[szerkesztés]
A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.[12]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b szerk.: Duczon Árpád, Gabnai János: Nagydobsza – A talpasház és a település története. Nagydobsza Község Önkormányzata, Nagydobszai Horvát Nemzetiségi Önkormányzat (2017). ISBN 978-963-12-8673-1
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Nagydobsza települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
- ↑ Nagydobsza Helységnévtár
- ↑ I. és II. világháborúban elesettek emlékére. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. október 31.)
- ↑ szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966)
Források[szerkesztés]
- Bodnár Katalin. „Térségünk Dobsza”, Szigetvár és Vidéke, 1990. augusztus 1., 5. oldal (magyar nyelvű)
