„Újfehértó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Bot: Cikkek és azonos nevű kategóriák elhelyezése szülőkategóriákban – kategorizálási kulcs megváltoztatása
110. sor: 110. sor:
* [[Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe)|Teitelbaum Mózes]] (Újfehértó, [[1914]]. [[november 1.]] - [[Manhattan]], [[New York]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[2006]]. [[április 24.]]) - világhírű [[haszid]] rabbi, talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a [[Szatmár haszid mozgalom]]nak a vezetője ([[szatmári rebbe]]), [[szigeti rebbe]], a híres [[Teitelbaum rabbidinasztia]] leszármazottja.
* [[Teitelbaum Mózes (szatmári rebbe)|Teitelbaum Mózes]] (Újfehértó, [[1914]]. [[november 1.]] - [[Manhattan]], [[New York]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[2006]]. [[április 24.]]) - világhírű [[haszid]] rabbi, talmud-tudós, a világ második legnagyobb haszid felekezetének, a [[Szatmár haszid mozgalom]]nak a vezetője ([[szatmári rebbe]]), [[szigeti rebbe]], a híres [[Teitelbaum rabbidinasztia]] leszármazottja.
* [[Toma András]] 1925. december 5. – magyar katona, volt hadifogoly.
* [[Toma András]] 1925. december 5. – magyar katona, volt hadifogoly.
* [[Kiss T. István]] 1956. augusztus 20. - magyar színész
* [[Nagy István (agrármérnök)|Nagy István]] 1967. október 6. – agrárminiszter, országgyűlési képviselő
* [[Nagy István (agrármérnök)|Nagy István]] 1967. október 6. – agrárminiszter, országgyűlési képviselő
* [[Marozsán János]] 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó
* [[Marozsán János]] 1965. május 3. – magyar válogatott labdarúgó

A lap 2020. szeptember 26., 02:48-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Fehértó.
Újfehértó
Városháza
Városháza
Újfehértó címere
Újfehértó címere		 Újfehértó zászlaja
Újfehértó zászlaja
Becenév: Fehértó
Mottó: A fürtös város
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)[1]
Jegyződr. Szűcs Andrea
Irányítószám4244
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség12 218 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület140,88 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájNyírség[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 41′Koordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 41′
Újfehértó (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Újfehértó
Újfehértó
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Újfehértó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újfehértó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újfehértó egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fekvő város a Nyíregyházi járásban. Jelenleg a negyedik legnépesebb város a megyében Nyíregyháza, Mátészalka és Kisvárda után.

A város címere egy üvegmozaik alkotáson
A város címere
Városközpont
Városközpont háttérben a Múzeummal.
A városháza épülete
Újfehértó
Újfehértó
Városi uszoda

Fekvése

Nyíregyházától körülbelül 16 kilométerrel délre, Debrecentől 35 kilométerrel északra, a Nyírség Hajdúság felé eső peremén fekszik. A 19. század nyolcvanas évtizedéig a települést szikes tavak övezték, majd ezeket a tavakat – a termőföld reményében – lecsapolták.

Megközelítése

Közúton a 4-es főúton, illetve az M3-as autópályán; vonattal a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon, Újfehértó vasútállomásnál.

A terület uralkodó talajtípusai

  • Folyóvízi üledék
  • Futóhomok
  • Löszös homok
  • Szikes löszös homok

Éghajlata

Mérsékelten meleg, száraz, hideg telű éghajlati adottságú.

Története

A határában talált leletek közel ötezer éves múltról tanúskodnak. A városról nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. Uj Fejertho néven írásos forrás 1608-ban említi először a települést. A korábbi oklevelekben a falu még Fejértó, Rácz-Fejértó neveken szerepelt. A Báthori-család – mint a falu földesurai – 1349-ben hetivásárjogot nyertek a község számára. A 19. század elején több mint hétezren éltek a településen, a legnépesebb felekezet (4 ezer fő) a református volt. 1836. április 26-án mezővárosi rangot kapott, 1839-ben a lakosság több, mint 7000 fő volt. A mezővárosi ranggal járó évi négy vásártartási jog még inkább fellendítette a nagy átmenő forgalom miatt egyébként is élénk gazdasági életet. Gazdasági fellendülés vette kezdetét. Megépült a „sorbót” nevű városias épület és üzletsor, ekkor épültek a helyi nemesek kúriái, kastélyai is. A település 1886-ban a többi mezővároshoz hasonlóan (XXII. törvénycikk)- elveszítette mezővárosi rangját, de a városiasodás, és a kulturális fejlődés folytatódott. A XX. század elején megépült a községháza, megnyílt az első közkönyvtár, kávézó. 1941-ben majd 15 ezer fő volt Újfehértó népessége.

A második világháborúban 750 újfehértói halt meg, és közel ugyanennyien hadifogságba estek. A város demográfiai tetőpontját 1960-ban érte el, ekkor a népesség több, mint 15 500 fő volt. Ez azóta folyamatosan csökken, ma már a 14 ezret sem éri el. 1992-ben a település ismét városi rangot kapott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Nagy Sándor (nem ismert)[4]
  • 1994–1998: Nagy Sándor (MSZP)[5]
  • 1998–2002: Nagy Sándor (független)[6]
  • 2002–2006: Nagy Sándor (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth András (Fidesz)[8]
  • 2010–2014: Nagy Sándor (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Sándor (független)[10]
  • 2019-től: Dr. Hosszú József (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1998-ban két azonos nevű jelölt is elindult a polgármesteri tisztségért, egyikük Nagy Sándor, másikuk – aki végül is elnyerte a posztot – A Nagy Sándor névvel szerepelt a választási dokumentumokban.[6]

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[11] de kisebb roma közösség is él itt.

Címere

A két ezüst sáv jelképezi, hogy a várost egykor vizek vették körül, a kék sáv a hajdú vonatkozást tükrözi (Rákóczi Pál mintegy 100 ráchajdú családot telepített le Újfehértó területén). A korona jelképezi azt, hogy a település 1836-1886-ig mezőváros volt, a búzakalász a mezőgazdasági termelésre utal, a szablya pedig a hajdúk jellegzetes fegyvere volt.

Testvérvárosai

Nevezetességei

  • Szent István Gimnázium és Szakközépiskola (régen Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola)
  • Városi Múzeum
  • A református templom az 1754-es években épült, késő barokk stílusú, műemlék jellegű. A "rác" telepesek munkájának eredményeként a görögkatolikus egyház temploma 1832-ben épült. Az utcasorban szabadon álló, késő barokk római katolikus teremtemplomot 1812- ben szentelték fel. 1911-ben épült fel a Fő téren álló Kaszinó, mely 2000 óta újra régi pompájában tündököl. Figyelemre méltó az 1905-ben elkészült arányos, klasszicizáló stílusú Városháza. 1995-ben megnyitotta kapuit a Helytörténeti Gyűjtemény, melynek három állandó és egy időszaki kiállítása látogatható. Udvarán jeles újfehértóiaknak emléket állító szoborpark tekinthető meg.

A közelmúlt jelentős fejlesztései

  • Gyalog- és kerékpárút építése, és csapadékvíz csatorna kiépítése.
  • Autóbuszváróhelyek építése.
  • Széchenyi út szélesítése és teljes felújítása csapadékvíz elvezetési rendszer és járda építésével.
  • "THERMÁRIUM" Városi Tanuszoda és Városi Tornacsarnok
  • Újfehértó Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Konyha üzem és Gyorsétterem.
  • Újfehértó-Bököny Víziközmű fejlesztés
  • Időskorúak gondozóházának felújítása és bővítése
  • 4912-es számú út felújítása

Híres emberek

Itt születtek, itt éltek

Itt hunytak el kitelepítettként

Képgaléria

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  6. ↑ a b Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  7. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  8. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  9. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  10. ↑ Újfehértó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Kapcsolódó szócikkek

Kálmánháza Nyíregyháza-dél Nagykálló-délnyugat
Hajdúdorog

Észak
Nyugat  Újfehértó-CENTRUM  Kelet
Dél

Geszteréd
Hajdúböszörmény Téglás Bököny
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újfehértó&oldid=23074044”