„Cserkút” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
39. sor: | 39. sor: | ||
[[1270]] és [[1290]] között épült, román stílusban. |
[[1270]] és [[1290]] között épült, román stílusban. |
||
Homlokzatán restaurált falfestmények és |
Homlokzatán restaurált falfestmények és [[Prokop Péter]] papfestő alkotásai láthatók. Főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő 3 kis ablak. A [[14. század]]ban tornyot építettek hozzá. A hajó északi falán [[freskó]]maradványok láthatók. Felül az [[apostolok]] sorakoznak, akik a [[három királyok]]at követik [[Jézus]] köszöntésére. Alul a szenvedő [[Krisztus]] látható és [[Szent Mihály]], aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegere az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll [[Szent Miklós]]. |
||
Ezek a festmények a [[13. század]]ban készülhettek. A [[Szent György]]öt ábrázoló [[freskó]] a diadalív déli oldalán látható. Ez [[1335]]-ben készült. A belső oldalon az év hónapjaira jellemző tevékenységek láthatók. Ezek a [[15. század]]ban készültek. Az egykori festmények tűzvész miatt pusztultak el. |
Ezek a festmények a [[13. század]]ban készülhettek. A [[Szent György]]öt ábrázoló [[freskó]] a diadalív déli oldalán látható. Ez [[1335]]-ben készült. A belső oldalon az év hónapjaira jellemző tevékenységek láthatók. Ezek a [[15. század]]ban készültek. Az egykori festmények tűzvész miatt pusztultak el. |
A lap 2013. április 9., 16:16-kori változata
Cserkút | |||
Cserkút, római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Kistérség | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jónás József[1] | ||
Irányítószám | 7673 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 630 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 83,96 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,67 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″ | |||
Cserkút weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Cserkút község Baranya megyében, a Pécsi kistérségben.
Fekvése
Pécstől 9 km-re, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. (Kék turistajelzés vezet a Jakab-hegyre).
Cserkút, Baranya megye egyik gyöngyszeme. Pécstől nyugatra, közvetlen a Mecsek lábánál fekszik, csodálatos környezetben.
Története
Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt, a felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, s a római korban számos villa épült itt.
A település nevét 1291-ben említik először az oklevelek Cherkuth, majd később Cherkutth, Tserdkugh, Cserkuth alakokban is előfordult a neve.
A török hódoltság alatt – a fennmaradt adónyilvántartások szerint – folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.
Cserkúton az ipari célú kutatás 1953-ban kezdődött. Nyugaton az uránbánya III-as üzeme és a meddőhányója fekszik. Az ércet 120 méterrel mélyebben tudták kitermelni. Pár éve kezdődött meg az üzemi építmények elbontása a bánya bezárása miatt. A bányászat az 1960-as években apadt el. Ennek köszönhetően újra megjelent a víz az 1990-es években.
A 2001-es népszámlálás szerint lakosságának 2,4%-a német, 2,4%-a cigány, a többiek magyarok.
Nevezetességei
Fazsindelyes katolikus temploma
1270 és 1290 között épült, román stílusban.
Homlokzatán restaurált falfestmények és Prokop Péter papfestő alkotásai láthatók. Főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő 3 kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A hajó északi falán freskómaradványok láthatók. Felül az apostolok sorakoznak, akik a három királyokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegere az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós.
Ezek a festmények a 13. században készülhettek. A Szent Györgyöt ábrázoló freskó a diadalív déli oldalán látható. Ez 1335-ben készült. A belső oldalon az év hónapjaira jellemző tevékenységek láthatók. Ezek a 15. században készültek. Az egykori festmények tűzvész miatt pusztultak el. Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.
Irodalom
- Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Képek
-
Cserkúti horgásztó, 2007. március
-
Cserkút templomának oltára, 2009. április
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)