Bakóca

Bakóca
Bakóca látképe a szőlőhegyről
Bakóca címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Király Gábor (független)
Irányítószám	7393
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	263 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	25,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	10,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″46.2074, 17.999
Bakóca Pozíció Baranya vármegye térképén
Bakóca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakóca község Baranya megyében, a Hegyháti járásban, Komlótól 20 km-re nyugatra, Kisbeszterce mellett.

Nevének eredete

Neve a szláv bukovica (= bükkös) főnévből származik.

Története

1332-ben Bakolcha néven említik először. Birtokosai a Zichyek, a Nádasdyak, a Meltzerek és a Mailáthok voltak. A 19. században kezdtek betelepülni a német nyelvterületről érkezett lakosok, akik üveghutákat is építettek. Barokk római katolikus templomát 1721-ben építették. 1900-ban határában lignitmezőt találtak, mely máig kiaknázatlan. A településen kisebbségi önkormányzat nincs, az itt élők gyermekei a Mindszentgodisai óvodába, illetve iskolába járnak. A falunak a barokk stílusú templomán kívül közösségi háza, könyvtárterme, teleháza, kultúrháza, és az ismert iparművész – Sáfrány Géza nevét viselő fazekasmúzeuma van. A falu a Mindszentgodisai körjegyzőséghez tartozik.

A munkaképes lakosság 30%-a munkanélküli, melyen csak keveset segít, hogy az önkormányzat – a munkaügyi központ támogatásával – közel 20 főt tud foglalkoztatni. A munkavállalás egyik gátja itt is a közlekedés, a Pécsre bejárók napi 4 órát töltenek el utazással.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	291	281	269	266	246	270	263
	2013	2014	2015	2019	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 11,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 12,9% (10% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Római katolikus templom 1700-as években épült majd több átépítés után 1848-ban nyerte el

a mai alakját (barokk).

• A barokk Majláth-kastély, neoklasszicista stílusban felújítva az 1800-as évek végén, régebben gyermekotthon ma kihasználatlan.
• A már elhunyt Sáfrány Géza fazekas mester műemlék értékű fazekasmúzeuma.

Híres emberek

• Az itteni Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között, Fekete István (1900–1970) író, akinek innen származik felesége is. Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg itteni életét.
• Itt született 1864-ben Majláth Gusztáv Károly püspök, címzetes érsek.

• 
  A Szent Anna katolikus templom
• 
  A Sáfrány Géza fazekasmúzeum
• 
  A Majláth-kastély