Almamellék
| Almamellék | |||
 | |||
| A falu temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilágyiné Kadiró Erika Mária (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7934 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 413 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 8,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 44,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 09′ 42″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 42″, k. h. 17° 52′ 45″ | |||
 Almamellék
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Almamellék weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Almamellék témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Almamellék (németül: Homeli, Homelk[3]) község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.
Fekvése
A Zselicségben található, Szigetvártól 16 km-re, a 67-es út szentlászlói leágazásától 4 km-re. Az éghajlatára jellemző, hogy mérsékelten meleg nyarú, enyhe telű dombsági terület. A csapadék egész évben kevés. Az éghajlati viszonyok a mezőgazdasági művelésnek kedvező feltételeket biztosítanak.
Története
Az első írásos emlék 1492-ből származik. Alma megnevezése 1275-ből az Almás-patakra utal, s e patak neve már 1009-ben, a pécsi püspökség alapító oklevelében szerepel. Az egyedüli település az Almás-patak völgyében, amely a török megszállás után fennmaradt. Mai területén egykor 12 lakott és adózó falu volt.
1900 novemberére készült el a települést is érintő, Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal (a forgalom a vonalon 1976. december 31-én szűnt meg).
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 395 | 389 | 381 | 381 | 394 | 394 | 413 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,2%-a magyarnak, 3,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 8,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (23,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,5%, református 1,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 11,1% (27,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei
- Veterán Motorok Almamellék nevű veterán motor kiállítás
- A falu temploma
- Sasréti vadászház, vadászkastély, az épületet Biedermann báró építtette.
- Erdei Vasút Múzeum, ősbükkös. Az almamelléki állomásépületben az Erdei Vasút Múzeum a környék élővilágát és a századelő erdőgazdálkodását szemlélteti. A ház melletti 200 éves ősbükkös a megye legöregebb erdeje, melyet a benne kanyargó tanösvény és kiépített források tesznek még izgalmasabbá.
- Almamelléki Állami Erdei Vasút: Almamellékről Sasrét pusztára vezet, ahol az egykori Biedermann kúria áll, amely ma szálloda.
- Németlukafai üveghuta
- Római kút és római villa maradványai
- 212 éves kőkereszt a szőlőhegyen
- Biedermann-kastély Szentmártonpusztán, most Vitál Hotel néven szálloda működik benne.
Érdekességek
Közvetlenül a nagyvasút megszűnése után, 1977-ben forgatta a falu egykori állomásán a Kihajolni veszélyes! című filmet Zsombolyai János.
Képek
-
1812-ben állított kőkereszt a szőlőhegyen -
A kisvasút Sasrét-Fűrésztelep állomáson -
Az egykori nagyvasútállomás felvételi épülete (ma: a kisvasút végállomása)
Források, jegyzetek
- ↑ Almamellék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarországi települések német nevei (PDF). (Hozzáférés: 2014. szeptember 28.)
- ↑ Almamellék Helységnévtár
