Áta
Áta | |||
harangláb a Kossuth utcában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jung Károly[1] | ||
Irányítószám | 7763 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 152 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 19,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 56′ 11″, k. h. 18° 17′ 55″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 11″, k. h. 18° 17′ 55″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Áta témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Áta (horvátul: Ata[3], németül: Atta[4]): község Baranya megyében, a Pécsi járásban.
Nevének eredete
A török Háta névből származik, ami az 1840-es évekre változott Áta névre.[5]
Fekvése
A kis falu Pécstől 22 km-re délre, a Villányi-hegység északi lábánál helyezkedik el, településszerkezete: dombvidéki sorfalu.
Megközelíthető a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonalon, ahol saját állomása van.
Címere
Áta címere pajzs alakú.[6] Négy részre van osztva, váltakozva a kék-zöld szín.[6] Középen sátortető formájú választóvonal. A címer bal oldalán felül egy ezüsthal, a jobb oldalán felül pedig egy aranyagancs, a jobb oldalán alul egy arany Trononné kereszt, míg jobb oldalán alul egy ezüstkagyló látható.[6]
A címer alatt egy növényfüzér található, és egy aranyszalagon a település neve olvasható nagy, nyomtatott betűkkel.[6]
Története
Első írásos említése 1200-ból való (Ata). A törökök kiűzése után a falu pusztává vált, 1691-ben Boszniából jött bosnyákok települtek be, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt ismét elnéptelenedett. A 17-18. században a Batthyány család birtoka volt.
1851-ben a faluról a következőket írta Fényes Elek:[7]
„Áta, horvát falu, Baranya vgyében, Siklóshoz 2 óra, erdő közt rónán fekszik. Van 263 kath. lakosa, és szép uradalmi erdeje, és 12 egész urb. telke. Termeszt buzát, rozsot, kukoriczát, zabot, káposztát. Birja gr. Batthyáni Iván.”
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
Az 1960-as években hozzácsatolták Avas-tanya és Pusztamalom településeket.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 168 | 166 | 165 | 156 | 150 | 167 | 159 | 171 | 153 | 152 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 4,7% horvátnak, 2,1% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,7%, evangélikus 3,1%, görögkatolikus 2,1%, felekezeten kívüli 23,8% (25,9% nem nyilatkozott).[8]
Nevezetességei
- Falumúzeum, mely a török időkben itt letelepült bosnyákok életét mutatja be.
Jegyzetek
- ↑ Áta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. december 9.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ horvát név
- ↑ német falunevek (Hozzáférés 2013. január 21.)
- ↑ Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. nevének eredete
- ↑ a b c d Áta címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 9.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek, Áta, 1851
- ↑ Áta Helységnévtár
Források
- ↑ horvát név: Sanja Vulić:: O govorima Hrvata u Mađarskoj. Budapest: (kiadó nélkül).
További információk
Szalánta | Szőkéd | Kisherend |
Szalánta | Vokány | |
Bisse | Kistótfalu | Vokány |