Márkaszék
| Márkaszék (Marca) | |
 | |
| Márkaszék télen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Márkaszék |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 457230 |
| SIRUTA-kód | 141955 |
| Népesség | |
| Népesség | 1195 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 11 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′Koordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 22° 34′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Márkaszék település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Szilágysomlyótól nyugatra, a Berettyó mellett, Porc déli szomszédjában, Berettyószéplak és Ipp között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Márkaszék 2 faluból: Márka és Szék településekből alakult ki.
Márka nevét 1672-ig említették az oklevelek Amarca, Marchia néven, melynek jelentése jel, határjel, határ, megye.
Márkaszék pedig éppen a határon feküdt. E határ ügyében Márkaszék és Széplak Bihar megyei település közt 1758-ban nagy határper folyt.
1479-ig Borzási Tamás fiainak Benedeknek és Györgynek, valamint Ilona nevű leányának birtoka volt, azonban Ippi László gyermekei János és Apollónia elfoglalták. Ez ügyben vizsgálat is folyt.
1587-ben Márka és Szék falut Báthory Zsigmond fejedelemtől Ippi László kapta meg új adományként.
1598-ban Ippi László örökös nélkül maradt márkai és széki birtokát a rokon Bideskuti családnak adományozták, s a Bideskutiaké volt még 1666-ban is.
1673-ban kelt oklevél szerint Szénás család tagjai osztoztak meg rajta egyenlő arányban.
1795-ben kincstári birtok, melyet Cserei Farkas udvari tanácsos kapott meg.
Az 1806-ban végzett összeíráskor több családnak volt itt birtoka, így többekközött a Katona, Fogarasi, Bideskúti, Bölöni, Ladányi, Kolumbán, Szombatfalvi, Bihari, Lakatos, Veres, Árvai, Láposi, Péterfi, Décsei, Lengyel, Vér, Szabó, Csiszár, Gyarmati, Detreheni, Pap és még más családoknak is.
A 20. század elején Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásához tartozott.
A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 15-én a budapesti gyalogezred Bedő Zsolt főhadnagy vezetésével Ippről távozó 32. karhatalmi százada 55 „vasgárdagyanús szökevényt” lőtt agyon.[1]
Népesség[szerkesztés]
Az 1910-es összeíráskor 1042 lakosa volt, ebből 35 magyar, 14 szlovák, 961 román, melyből 19 római katolikus, 983 görögkatolikus, 39 izraelita volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ablonczy (2011), i. m. 63. o.
Források[szerkesztés]
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 44–49. o. Online elérés
- Ablonczy (2011): Ablonczy Balázs. A visszatért Erdély 1940–1944 (magyar nyelven). Budapest: Jaffa Kiadó (2011). ISBN 978 963 9971 60 8. Hozzáférés ideje: 2011. december 26.
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||