Kárász (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kárász
Kárász címere
Kárász címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállás község
Polgármester Lép Péter (független)[1]
Irányítószám 7333
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség323 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség40,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kárász (Magyarország)
Kárász
Kárász
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 02″, k. h. 18° 19′ 05″
Kárász (Baranya megye)
Kárász
Kárász
Pozíció Baranya megye térképén
Kárász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kárász témájú médiaállományokat.

Kárász község Baranya megyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Komlótól 10 kilométerre északkeletre, Magyaregregy és Vékény között fekszik, a Pécs-Hird és Szászvár közötti 6541-es út mentén. Utóbbiból a település központjában ágazik ki észak felé a 7 kilométer hosszú 65 181-es út, ez vezet Szalatnak és azon keresztül a zsákfalunak tekinthető Köblény településekre illetve ezen érhető el a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal Szalatnak megállóhelye és Kárász-Köblény megállóhelye is.

Története[szerkesztés]

Kárász és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek a környéken. Erre utalnak az itt talált csont- és kőszerszámok, római kori leletek.

A település nevét az oklevelek 1325-ben említették először Karaz alakban írva. 1439-ben Albert magyar király egyik oklevelében volt említve a település neve egy panaszüggyel kapcsolatban. 1542-ben a pécsi püspökség birtokaként szerepelt. A török időkben a falu is a török dúlások áldozatává vált a szomszédos Máré várával és a környező településekkel együtt, azonban rövidesen újranépesült. 1703-ban Kárászt I. Lipót császár a pécsi püspöknek adományozta. 1720-ban az addig Tolna vármegyéhez tartozó falu Baranya vármegyéhez került.

1723-ban a település székesegyházi és szemináriumi birtok lett. 1800-as évek közepétől a szászvári körjegyzőséghez tartozott egészen az 1930-as évekig.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Mezei Attila (Faluszépítő Egyesület Kárász)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Lép Péter (független)[4]
  • 2014–2019: Lép Péter (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 8,4% cigánynak, 4,3% németnek mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 69,7%, református 3,4%, evangélikus 3,7%, felekezeten kívüli 10,2% (13% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1300 körül épült, Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Az Árpád kori műemlék templomot az idők során többször átépítették.

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)[halott link]
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Karancs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  4. Kárász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)[halott link]
  5. Kárász Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]