Baranyahídvég
| Baranyahídvég | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Csaba (független) | ||
| Irányítószám | 7841 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 179 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 20,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″ | |||
 Baranyahídvég
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Baranyahídvég weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Baranyahídvég (horvátul: Idvik [2]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.
Fekvése
Baranya megyében, az Ormánságban, Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett fekvő település.
Története
Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.
A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): "Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson."
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Kudari László (független)
- 1994-1998: Kudari László (független)[3], Bazsó József időközi választáson (független)
- 1998-2002: Bazsó József (független)
- 2002-2006: Bazsó József (független)
- 2006-2010: Bazsó József (független)
- 2010-2014: Nagy Csaba (független)
- 2014-2019: Nagy Csaba (független)[4]
- 2019-től: Nagy Csaba (független)
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 188 | 183 | 178 | 165 | 162 | 171 | 179 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei
- Horgásztó - A régi Dráva holtágából alakították ki.
Jegyzetek
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ horvát név
- ↑ Baranyahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Baranyahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Baranyahídvég Helységnévtár
Források
- ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 13.)
