Somogyapáti
| Somogyapáti | |||
 | |||
| A falu katolikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Kistérség | Szigetvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Irányítószám | 7922 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 475 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 55,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 05′ 41″, k. h. 17° 44′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 41″, k. h. 17° 44′ 59″ | |||
 Somogyapáti
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Somogyapáti weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyapáti témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Somogyapáti egy baranyai község a Szigetvári kistérségben.
Fekvése
Közúti távolsága Szigetvártól északnyugatra 7,[2] Pécstől 42 km;[3] utóbbi felől a 6-os főúton közelíthető meg. Baranya nyugati-északnyugati részében helyezkedik el, közel a baranyai-somogyi megyehatárhoz. Szomszédai északon Somogyviszló és Vásárosbéc, keleten Csertő, délkeleten Basal, délen Patapoklosi, délnyugaton Merenye, északnyugaton pedig Somogyhatvan.
Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta. A település része még az ettől északra fekvő Dióspuszta nevű szórvány; ennek még ma is lakott részei Dióspuszta, Hitmes és Zimány.
Nevének eredete
Előtagja a település egykori megyei hovatartozására (Somogy), utótagja arra utal, hogy egykor apátsági birtok volt (Apáti).
Története
A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie. 4000-2800 között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a Lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből.
Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven.
A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal.
Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a somogyi vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Lakossága
Lakosainak száma a 2006-os adatok szerint 588 fő.
Nevezetességek
- Római katolikus templom
- Református harangláb
- Horgásztó
Közigazgatás
A település körjegyzőségi központ; hozzátartoznak Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan és Somogyviszló.
Gazdaság
A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy – Somogyviszló területére is átnyúló – 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Eredeti térfogata 2 300 000 köbméter, átlagos mélysége 2,2 méter.[4] Jelenleg csak halastóként használatos.
Lábjegyzet
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Távolságkereső.hu: Somogyapáti - Szigetvár
- ↑ Távolságkereső.hu: Somogyapáti - Pécs
- ↑ szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966)
