Ugrás a tartalomhoz

Révkörtvélyes

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Révkörtvélyes (Perii Vadului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségNagyilonda
Rangfalu
KözségközpontNagyilonda
Irányítószám457199
SIRUTA-kód141679
Népesség
Népesség95 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság2
Földrajzi adatok
Tszf. magasság236 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 20′ 60″, k. h. 23° 34′ 01″47.349926°N 23.566815°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 60″, k. h. 23° 34′ 01″47.349926°N 23.566815°E
SablonWikidataSegítség

Révkörtvélyes település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Nagyilondától nyugatra, a Szamos jobb partján fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Nevének rév előtagját a patakon és a Szamoson levő révje után, míg nevének körtvélyes utótagját a településen termesztett nagy mennyiségű körte után kapta.

Története

[szerkesztés]

Révkörtvélyes nevét 1405-ben említették először az oklevelek Kwrthuelrew néven.

1424-ben Kerthewelrew, 1566-ban Körtwelrew, 1650-ben Körtvély-Rév, 1830-ban Révkörtvélyes néven írták.

A település Kővár tartozéka volt, melyet Zsigmond király Balk és Drág fiainak adományozott.

1424-ben történt osztozkodásukkor a település Drág fiainak: Györgynek és Sandrinnak jutott, s az övék volt még 1553-ban is.

A Drágfiak kihaltával Drágffy György e birtokát Izabella királyné bátori (ecsedi) Báthori Györgynek és nejének, somlyói Báthory Annának,és fiuknak Báthori Istvánnak (későbbi országbírónak) adományozta.

1565-ben, amikor Báthori György fellázadt Miksa császár ellen - feje váltságául - Kővárt és tartozékait, köztük Révkörtvélyest is a császárnak engedte át.

1567-ben II. János király visszafoglalta Miksa császártól Kővárt tartozékaival együtt és Beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.

1651-ben Kővárhoz tartozó „fiskális” birtok volt.

1702-ben Bethlen Ferenc és Bánffy Péter birtokának írták, 1786-ban pedig gróf Bethlen Gergelyé lett.

1820-ban gróf Teleki Domokos volt a település birtokosa.

1831-ben 233 lakosa volt, 1896-ban 297 lakosából 280 görögkatolikus, 17 zsidó volt.

1891-ben 277 lakosa volt, melyből 9 római katolikus, 244 görögkatolikus, 2 református, 22 izraelita volt.

Révkörtvélyes a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1865-ben épült kőből. 1867-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére.
  • Pesterea Magurics nevű nagy barlangja, amely az itt talált ősállatcsontokról is nevezetes.
  • Határában 1882-ben Torma Károly régész idejében még látható volt egy kerek római őrtorony is.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.