Orvosi lestyán
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Levisticum officinale Koch | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lestyán témájú médiaállományokat és Lestyán témájú kategóriát. |
A lestyán vagy orvosi lestyán (Levisticum officinale) a zellerfélék családjába tartozó évelő fűszer-, és gyógynövény. Egyéb, népies elnevezései: lecsihan, leustyan, levescsík, levestikom, levestököm, löböstök, lóstya. A Mátrában megtalálhatóak állományai.[1][2]
Jellemzése
Akár 2 méter magasra is megnő. Első évben csak gyöktörzset és tőlevélrózsát fejleszt, a második évben jelenik meg a magszár és a szórt állású levelek. Levelei nyelesek, páratlanul szárnyaltak, az alsók kétszeresen, felfelé már csak egyszeresen. Virágzata összetett ernyő, virágai sárga színűek, június-júliusban virágzik. Termése sárgásbarna; három kiálló bordázattal rendelkező ikerkaszat.[3][4]
Illóolajat, cukrot, gumit és angelikasavat tartalmaz. Intenzív aromája miatt használatánál legyünk óvatosak, jól zárható edényben tartsuk.
Felhasználása
Régebben a falusi kertekből nem hiányozhatott, mind friss, mind szárított állapotban egyaránt használták. Házi termesztésben nincs szükség nagy mennyiségre, mert intenzív íze miatt csak keveset kell használni belőle. A kereskedelemben kapható szárított és vágott gyökere, amely drogként (Levistici radix) a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos.
Levesek, saláták, diétás ételek és italok, ecetek fűszerezésére, de a likőr- és konzerviparban is nélkülözhetetlen. Teájának jó gyomorerősítő, emésztést serkentő, vizelethajtó hatást tulajdonítanak, az Európai Gyógyszer Ügynökség (EMA) is vizelethajtóként tartja számon.[5] Vese- és epekőteák alkotórésze, jó háziszer nikotin- és alkoholmérgezéseknél.
Termesztése
Mivel régóta termesztik, a lestyán sok helyen vadon is megtalálható. A növény dél-, nyugat-ázsiai eredetű, főleg erdőszéleken, félárnyékos, nedves, tápanyagban gazdag helyeken fordul elő.[6]
Magról szabadföldbe vetéssel és palántázással szaporítható, az idősebb egyedek sarjai tőosztással is. A magvetést október-novemberben illetve márciusban érdemes elvégezni, a tőosztás csak tavasszal, a sarjak megindulása után javasolt.[7]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Bernáth J. (szerk.) Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2000. p.397-398.
- ↑ Terebess konyhakert - Lestyán. Hozzáférés: 2013-04-03
- ↑ Community herbal monograph on Levisticum officinale Koch, radix (angol nyelven) (pdf). European Medicines Agency, 2012. március 27. (Hozzáférés: 2015. július 28.)
- ↑ a lestyánról az édenkert.hu-n
- ↑ Romváry Vilmos: Fűszerek könyve, Natura Kiadó Budapest, 1972.
| Levesek |   | |
|---|---|---|
| Főételek | ||
| Köretek | ||
| Édességek, desszertek |
| |
| Péksütemények | ||
| Tejtermékek | ||
| Fűszerek | ||
