Guinea
Guineai Köztársaság | |||
République de Guinée (franciául) | |||
| |||
Nemzeti mottó: Travail, Justice, Solidarité (Munka, Igazság, Szolidaritás) Nemzeti himnusz: Liberté (Szabadság) | |||
Fővárosa | Conakry | ||
é. sz. 9° 32′ 17″, ny. h. 13° 40′ 38″Koordináták: é. sz. 9° 32′ 17″, ny. h. 13° 40′ 38″ | |||
Államforma | Elnöki köztársaság | ||
Vezetők | |||
Elnök | Alpha Condé | ||
Miniszterelnök | Ibrahima Kassory Fofana | ||
Hivatalos nyelv | francia | ||
Függetlenség | Franciaországtól | ||
Függetlenség kikiáltása | 1958. október 2. | ||
Elődállamok | Francia Guinea | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 12 717 176 fő (2017)[1] | ||
HDI (2018[2]) | 0,466 (174.) – alacsony | ||
Gini-index (2012) | 33,7[3] | ||
Írástudatlanság | 68%[4] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 245 857 km² | ||
Rangsorban | 77. | ||
Víz | 0,06% | ||
Időzóna | GMT (UTC) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | guineai frank (GNF ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | RG | ||
Hívószám | 224 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .gn | ||
Villamos hálózat | 220 V/50 Hz | ||
Elektromos csatlakozó | C, F és K típus | ||
Közlekedés iránya | jobb oldali | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Guineai Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Guinea (hivatalosan Guineai Köztársaság; franciául: République de Guinée) nyugat-afrikai állam, fővárosa Conakry. Nyugatról Bissau-Guinea, északról Szenegál, északkeletről Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Sierra Leone és Libéria, délnyugatról pedig a Atlanti-óceán határolja. Hivatalos nyelv a francia.
Az ország többek között az Afrikai Unió, a Frankofónia és az ENSZ tagja.
Földrajz
Fekvése
Északról Szenegál és Mali, keletről Elefántcsontpart, délről Libéria és Sierra Leone, délnyugatról az Atlanti-óceán és nyugatról Bissau-Guinea határolja. Tengerpartja 320 km hosszú, szárazföldi határa 4046 km.
Domborzata
Az ország nyugati felében fekszik a Futa Djalon hegység. Legmagasabb pontja Mount Nimba, 1752 m. A hegységtől nyugatra széles parti síkság alakult ki. A Futa Djalontól északkeletre eső vidék a Száhel-övezet része, tőle délkeletre pedig trópusi erdőségek vannak alacsony dombvidéken.
Vízrajza
Guinea hegyeiben ered a Niger, a Gambia és a Szenegál, és számos folyó folyik a tengerbe nyugat felé Sierra Leone és Elefántcsontpart hegyvidékeiről. A tengerpartot lagúnák szegélyezik.
Éghajlata
Az éghajlata trópusi. A csapadék mennyisége délnyugatról északkelet felé csökken. Futa Djalon hegyvidéke némileg hűvösebb, mint az alacsonyabban fekvő területek.
Guinea az egyik olyan ország Nyugat-Afrikában, amelyik a legtöbb éves csapadékot kapja. Conakryban például az éves csapadékmennyiség eléri a 4000 mm-t, aminek a fele júliusban és augusztusban hullik. A középső, hegyes régió mintegy 2000 mm esőt kap, ami június és október között oszlik el.
A hőmérséklet a tengerpart közelében átlagosan 30°C. A hegyes területeken télen, éjszaka előfordul, hogy a hőmérséklet 10°C-ig csökken.
Élővilág, természetvédelem
Az eredeti növénytakaró különböző erdőkből állt. A délnyugati esőerdőket fokozatosan váltották fel az egyre szárazabb erdőtípusok az északkeleti szavannákig. Ezt a környezetet a földművelés kiterjedése, az erdőirtás és helyenként a bányászat fenyegeti. Ma már csak az ország DK-i részén maradtak fenn az egykori esőerdőknek maradványai. A tengerpartot mangrove-mocsárerdők szegélyezik.
Nemzeti parkjai
- Felső-Niger Nemzeti Park (Haut Niger National Park) - 6000 km² erdő és szavanna Guinea északkeleti részén.
- Niokolo-Badiar Nemzeti Park.
Természeti világörökségei
Elefántcsontparttal közös természeti világöröksége a Nimba-hegy Természeti Rezervátum, az ország legmagasabb hegycsúcsának környéke.
Történelem
A 13. század elején Guinea a Ghánai Birodalom része volt, amely a mai Malit és Mauritániát is érintette. A 16. században érkezett meg az első európai a Conakry előtt található szigetre. A portugálok a szigetet „Ilhos dos Idolos”-nak hívták, ami isteni szigetet jelent. A mai francia neve: „Îles de Loos”.
1850-ben érkeztek ide a franciák, akik rögtön megalakították a francia kolóniákat. 1893-ban csatolták a területet a Francia-Nyugat-Afrika gyarmathoz.
Az ország a függetlenségét 1958-ban vívta ki, a gazdasági irányítást az állam vette magához és a kelet-európai, illetve kelet-afrikai példákhoz hasonlóan szocialista gazdaságot épített ki. A piacgazdasági átmenet az 1980-as években kezdődött meg. A mezőgazdaság erőszakos szövetkezetesítése, illetve az alacsonyan tartott felvásárlási árak miatt az előzőleg jól ellátott ország élelmiszer-behozatalra kényszerült, amin még az újonnan kialakult liberális gazdaságpolitika sem tudott változtatni.
Conté elnök kormányzata ismételten szembekerült a szakszervezetekkel, főleg a közszolgálatban dolgozók szervezeteivel. A szakszervezetek a bérkövetelések mellett a korrupció és a fejetlen kormány miatt tiltakoztak (2006-ban majdnem egy éven át még miniszterelnöke se volt az országnak). A sztrájkok és a tüntetések 2007-ben a polgárháború szélére sodorták az országot, de a külvilág diplomáciai beavatkozása időlegesen elhárította a válság kirobbanását.
Államszervezet és közigazgatás
Alkotmány, államforma
Az alkotmányt 1991-ben vezették be, az alkotmány szerint Guinea elnöki köztársaság. Az alkotmányon az utolsó módosítást 2001-ben hajtották végre.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
A népi gyűlésben 114 képviselő ül.
Közigazgatási beosztás
Régiók
|
Prefektúrák
|
Politikai pártok
- de l’Unité et du Progrès (PUP)
- Rassemblement du Peuple Guinéen (RPG)
- Parti du Renouveau et du Progrès (PRP)
- Union pour la Nouvelle République (UNR).
Védelmi rendszer
Népesség
Általános adatok
Az ország lakossága 2017-ben kb. 12,7 millió fő. 2/3-a vidéken, 1/3-a városokban él. A fővároson kívül nincs jelentősebb nagyváros.
A lakosság életkor szerinti megoszlása [mikor?]:
- 0–14 év közöttiek: 44,4%
- 15–64 év közöttiek: 52,4%
- 65 év felettiek: 3,2%
A libériai háború idején rengeteg menekült érkezett a városokba.
Népességének változása
Lakosok száma | 3 576 684 | 3 944 983 | 4 285 526 | 4 405 432 | 4 925 668 | 6 351 760 | 8 296 478 | 9 204 581 | 10 593 248 | 12 717 176 |
1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2017 |
Legnépesebb települések
Etnikai, nyelvi megoszlás
A lakosság 3 fő etnikai csoportra oszlik: fulbe 40%, malinka 30%, szuszu 20%. A többi népcsoport (kpèlè, kissi, toma, baga) a lakosság 10%-át alkotják.
Az ország hivatalos nyelve a francia, de beszélik még a volofot, a mandinkát és más törzsi nyelveket is.
Vallási megoszlás
A vallási megoszlásról eltérő adatok születtek, ez alapján:[5][6]
- muzulmán (szunnita) kb. 85%
- hagyományos vallású 7-11%
- keresztény 4-8%
A legnagyobb keresztény irányzatok közé tartoznak a római katolikusok, anglikánok, baptisták, hetednapi adventisták és más új vallási mozgalmak. A Jehova Tanúi is aktívak az országban.[7]
Szociális rendszer
Gazdaság
Általános adatok
Gazdasága: agrárország. Az ország legfontosabb központja a főváros, Conakry, amely az állam külkereskedelmi központja, innen indulnak ki a legfontosabb vasútvonalak.
Gazdasági ágazatok
Mezőgazdaság
A lakosság legnagyobb részének ez az ág jelenti a megélhetést. A nagyon csapadékos partvidéken jellemzőek a rizsföldek, valamint a banán- és olajpálma-ültetvények. A magasabb dombságok lejtőin ananász-, kávé-, és citrusültetvények találhatók. A keleti országrészben már nem folyik árutermelés, az itt termesztett köles és rizs a helyi lakosság ellátását szolgálja. Az állattenyésztés a Niger folyó mentén összpontosul, főleg a szarvasmarha terjedt el.
Ipar
Guineában található a világ ismert, jó minőségű bauxitkészleteinek 1/4-e (10 milliárd tonna) és a nagy kitermelésnek köszönhetően második az országok listáján (a kitermelés évi 17 millió tonna). A legnagyobb bányáiból (Boké, Sangaredi, Kindia) vasutak szállítják a bányakincset Kamsar és Conakry kikötőibe, hogy innen Franciaországba, az Európai Unióba, illetve a FÁK országaiba szállítsák.
Friában timföldgyár létesült a kitermelt bauxitra épülve. Az állam hatalmas és eddig kihasználatlan vízenergia készletére idővel hatalmas alumíniumipari vertikumok települhetnek.
Tervezik a keleti határ mentén található hematitkészlet kiaknázását is, ehhez azonban még nincs kiépített infrastruktúra (meg kell építeni egy vasútvonalat Buchanan kikötőjéhez).
Kereskedelem
- Exporttermékek: bauxit, alumínium, arany, gyémánt, kávé, hal, mezőgazdasági termékek
- Importtermékek: olajtermékek, fémek, műszaki felszerelések és alkatrészek, közlekedési eszközök, textil, vetőmag és általános élelmiszeripari termékek
- Főbb kereskedelmi partnerek: Franciaország, Belgium, USA, Elefántcsontpart, Oroszország
Az országra jellemző egyéb ágazatok
Közlekedés
Vasút
A 20. század elején megindult a vasúti közlekedés. Az országban 1086 km[8] a vasútvonalak hossza. A legfontosabb vasúti vonal Conakry és Kankan között húzódik.
Közút
A közutak hossza 44 301 km (2018), ebből csak 3346 km szilárd burkolatú.
Légi út
Az országban 4 szilárd burkolatú repülőtér található. A négy repülőtér közül csak egynek van 3047 m-nél hosszabb kifutópályája, ez a Conakry-Gbessia nemzetközi repülőtér, 3286 m hosszú kifutópályával.
Vízi út
Két tengeri kikötője van, Conakry és Kamsar. Kamsarból a szomszédos Bissau-ba közlekedik tengerjáró hajó, menetrend nélkül. A távolság légvonalban mintegy 172 km. A hajónak megállója van az alábbi köztes kikötőkben: Cacine és Kamkhonde.
Belföldön 1300 km vízi út hajózható, sekély merülésű vízi járművel a Niger folyó északi területén (2011). Siguiri és Bamako (Mali) között létezik rendszeres hajóközlekedés az esős évszakban, heti gyakorisággal. A folyón lefelé egy napig tart az utazás, felfelé haladva két napig.
Összeköttetés
Közúti összeköttetés más országokban fekvő városokkal: Abidjan (Elefántcsontpart), Accra (Ghána), Bamako (Mali), Banjul (Gambia), Bissau (Bissau-Guinea), Dakar (Szenegál), Freetown (Sierra Leone), Niamey (Niger), Praia (Zöld-foki Köztársaság, Cape Verde).
Kultúra
Képek
|
Oktatási rendszer
Az országban 2 egyetem működik: Conakryban és Kankanban. A hallgatók száma 6000 fő.
Az országban 56% az analfabéták aránya. Az egyetemre az összlakosság 1%-a tud bejutni.
Kulturális intézmények
Tudomány
Művészetek
Sekou Touré a hagyományos zenét támogatta és mai is nagyon sikeres. Híres táncegyüttesek a „Ballet Africain” és „Ballet Djoliba”. Ők már Európában is felléptek. A „Les Amazones de Guinée” női tánc- és zenekar is ismert együttes az országban. A guineai Mory Kanté ismert popdala a Yé ké yé ké (vagy Yéké yéké), mely 1987-ben jelent meg.
Hagyományok
Gasztronómia
Hírközlés
Az országban egyetlen tévécsatorna van, az RTG, ami állami tulajdonban van. Sok sportműsort és beszélgetős műsort sugároz.
A BBC World Service rádió francia nyelven sugároz az URH FM-sávban, rövidhullámon pedig angolul.
Turizmus
Képek
|
Vízumot kötelező beszerezni a beutazás előtt, ez alól mentességet kapnak az Economic Community of West Africa States (Ecowas) országokból érkezők, valamint Marokkó és Tunézia lakói.
Az ország éghajlata látogatás szempontjából legkedvezőbb novemberben és decemberben, az esőzések után. Az esők a kisebb közlekedési utakat néha járhatatlanná teszik. Ugyanakkor a bőséges csapadék növeli a vízesések vízhozamát, ami még látványosabbá teszi őket. A növényzet ilyenkor dúsabbá válik, és az alacsony felhőzet valamelyest csökkenti a forróságot.
Javasolt oltások
Javasolt oltások Guineába utazók számára:
- Hastífusz
- Hepatitis A és B (Magas a fertőzésveszély).
- Járványos agyhártyagyulladás
- Sárgaláz
Malária elleni gyógyszer. (Magas a fertőzésveszély).
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport
- Bővebben: Guinea az olimpiai játékokon
- Bővebben: Guineai labdarúgó-válogatott
Ünnepek
Dátum | Elnevezés | Helyi név | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Január 1. | Újév | Jour de l’An | |
Mozgóünnep | Húsvéthétfő | Lundi de Pâques | |
Május 1. | A munka ünnepe | Fête du Travail | |
Mozgóünnep | A böjt megtörésének ünnepe | Aïd el-Fitr | |
Május 25. | Az Afrikai Egységszervezet évfordulója | Anniversaire de l'Organisation de l'unité africaine | |
Mozgóünnep | Áldozati ünnep | Tabaski | |
Augusztus 15. | Mária mennybevétele | Assomption de Marie | |
Október 2. | Függetlenség napja | Fête de l'indépendance | |
Mozgóünnep | Maulid | Maouloud | |
December 25. | Karácsony | Noël |
Jegyzetek
- ↑ Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
- ↑ http://hdr.undp.org/en/content/2019-human-development-index-ranking
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/SI.POV.GINI?end=2014&locations=GN&start=1990
- ↑ http://uis.unesco.org/en/country/gn
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gv.html
- ↑ http://www.thearda.com/internationalData/countries/Country_101_2.asp
- ↑ https://www.state.gov/documents/organization/208368.pdf
- ↑ CIA - The World Factbook
Források
- Midi Világatlasz (Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003) ISBN 963-9516-63-5