Ugrás a tartalomhoz

Krasznajáz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krasznajáz (Iaz)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségGyümölcsénes
Rangfalu
KözségközpontGyümölcsénes
Irányítószám457272
SIRUTA-kód142364
Népesség
Népesség757 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 22° 41′ 18″47.119290°N 22.688417°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 09″, k. h. 22° 41′ 18″47.119290°N 22.688417°E
SablonWikidataSegítség
Krasznajáz környéke 1769-1773 között

Krasznajáz (románul: Iaz) falu Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Szilágysomlyótól délnyugatra, Gyümölcsénes és Alsóvalkó között fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Nevét az oklevelek 1481-ben említették először Alsouyaz, Felsewyaz, Felső Ujház, Alsó-, Felsew- Wyaz néven.

Az ekkor Kraszna vármegyéhez tartozó település eleinte két Jáz nevű településből állt: Alsó- és Felsőjázból. 1565 előtt Paksi Jób és neje Bánfi Dorottya birtoka volt, de ők a birtokot felségsértés miatt elvesztették. Szapolyai János király Losonczi Bánffy Farkasnak adta.

1600-as évek elején Jenyczei Szunyogh Gáspárné' birtoka volt, aki eladta Gyerő-Monostori Kemény Jánosnak és örököseinek.

Az 1700-as évek elején kincstári birtok, kitől Cserei Farkas udvari tanácsos kapta meg.

Az 1808-as összeíráskor a gróf Bánffy, báró Bánffy, gróf Petki, Vay és Cserei birtokos nemes családoké volt.

1847-ben 506 görögkatolikus lakosa volt.

1890-ben 727 lakosa volt, melyből magyar 32, román 660, egyéb 33 volt. Ebből római katolikus 6, görögkatolikus 707, izraelita 14. A házak száma 156 volt.

A település határrészén levő tavát az 1900-as évek elejének adatai szerint gyógyító hatása miatt távoli vidékekről is látogatták, és amely még a század második felében is működött.

Krasznajáz a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Krasznai járásához tartozott.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Görögkatolikus temploma 1733-ban épült. Anyakönyvet 1863-tól vezetnek.
  • Krasznajázi mocsár természetvédelmi terület

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája III.: Szilágy vármegye községeinek története (A-K). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 589–592. o. Online elérés