Demecser
| Demecser | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
| Járás | Kemecsei | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Váradi László[1] | ||
| Irányítószám | 4516 | ||
| Körzethívószám | 42 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3895 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 112,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 06′ 49″, k. h. 21° 55′ 12″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 49″, k. h. 21° 55′ 12″ | |||
 Demecser
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |||
| Demecser weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Demecser témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Demecser város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Kemecsei járásban.
Fekvése
Demecser Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, a Rétközben, a Lónyai-főcsatorna mellett fekvő település. Kék 4 km-re, Gégény 3 km-re, Dombrád 11 km-re, Berkesz 5 km-re, Székely 6,5 km-re található.
Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.
Története
Demecser nevét az oklevelek 1333-ban említik Dewecher és Keménydevecser néven, de neve a későbbiekben már csak Demecser néven van említve.
A korabeli okiratokban Szent György tiszteletére emelt templomát is említik. Fontos halászóhely lehetett már az Árpád-korban is, mivel már az 1300-as években is 30, név szerint felsorolt halászóhelyét említik.
Károly Róbert király idejében a település földesura Magyar Pál volt.
Demecser a 15. században már mint város volt feltüntetve az oklevelekben. Ekkor az ónodi Czudar, a Rozgonyi, a Kállay és a Monoki család volt birtokosa.
A 18. század végén és a 19. század elején a Korda, Barkóczy, Walter, Zoltán, Buday, Dombrády, Irinyi, Jármy, Krucsay, Okolicsányi, Erőss, Elek, Szikszay, Serte családok voltak a település birtokosai.
A 20. század elején is több család osztozott rajta: ekkor birtokosai Hadik-Barkóczy Endre, Elek Emil, László és Dezső, Török Gyula és Grósz Ignác voltak.
A két tűz (a magyar Vörös Hadsereg és a román hadsereg) közé került Székely Hadosztály egy része 1919. április 26-án itt tette le a fegyvert a megszálló román hadsereg előtt.
Demecser a városi rangot 2001-ben kapta meg.
A település dűlőnevei közül megemlítésre érdemesek: Rofaj, Porkoláb, Jakabrét, Bertény, Heteje, Kolbárt-tó, Remete, Gergely lese, Beke-láp, Matyi-sziget, Bekés, Bábolytó, Lapuvas tava, Bersény, Orozd, Vár-sziget, Dombóc-tó, Nagy-Heketó, Konyhok sziget és láp, Vereshíd tó, Vásáros-hegy nevek.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Református temploma, 1820-ból
- Római katolikus templom, 1890-ből
- A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28.).
Jegyzetek
- ↑ Demecser települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
