Dabjonújfalu
Dabjonújfalu (Bârsa) | |
Dablyonújfalu, görögkatolikus fatemplom | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Szamosudvarhely |
Rang | falu |
Községközpont | Szamosudvarhely |
Irányítószám | 457311 |
SIRUTA-kód | 142738 |
Népesség | |
Népesség | 77 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 165 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 19′ 31″, k. h. 23° 12′ 38″47.325266°N 23.210448°EKoordináták: é. sz. 47° 19′ 31″, k. h. 23° 12′ 38″47.325266°N 23.210448°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Dabjonújfalu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Dabjonújfalu település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szilágy megyében, Szamosudvarhelytől nyugatra, Szamosudvarhely és Dabjon között fekvő település.
Története
[szerkesztés]A Dabjon szomszédjában fekvő Dablyonújfalu román neve Barsa = Birszá a néphagyomány szerint onnan származott, hogy egy juhos gazda egy hasonhangzású határszéli községből juhokat teleltetett itt, s később meg is telepedett, s alapítója lett a községnek.
1549-ben már 5 új házat jegyeztek fel itt, s akkor a Drágfi család birtoka volt.
1570-ben I. Miksa új adományként adta a Kusalyi Jakcs családból Boldizsárnak és Mihálynak.
1641-ben Újfalun Szaniszlófi Báthory Kata rendelkezése szerint Újfalun megosztoztak Lónyai Zsigmond, Bedeginé Lónyai Kata, Becsky Lászlóné Lónyay Zsuzsanna fia Szántói Becsky György és leánya Bribery Bribery Melith Györgyné Zsuzsanna.
1847-ben 414 lakosa volt, ebből 409 görögkatolikus, 5 református.
1890-ben 316 lakosából 5 magyar, 311 oláh, ebből 305 görögkatolikus, 1 református, 10 izraelita. A házak száma 68 volt.
Dablyonújfalu a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus, utóbb ortodox fatemploma.
Hivatkozások
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1902. 696–699. o. Online elérés